2009. február 23., 09:182009. február 23., 09:18
Kétségtelen, hogy akinek 28 nyelvre fordítják le a regényét, az világhírűnek számít. Dragomán Györgyről azonban nem a sikertől megszédült híresség képe alakult ki a beszélgetésen jelenlévők között, hiszen a váradi közönség egy kedves, közvetlen férfit ismerhetett meg. Mint kiderült, az írónak személyes kötődése is van Nagyváradhoz, édesanyja ugyanis innen származik, így gyermekkorában gyakran megfordult a városban.
Tanárnő édesanyjával (aki egyébként ott volt a beszélgetésen) és orvos édesapjával 1988-ban települt át Magyarországra. A kitelepedést megelőzően többször is zaklatta a kommunista hatalom a családot, a beszélgetésen elhangzott: gyermekként attól félt az író, hogy elviszik édesapját. Több mint két évig vártak az útlevélre, hogy elhagyhassák az országot, Dragomán emlékei szerint ez idő alatt folyamatosan búcsúzott Marosvásárhelytől. „Minden alkalommal arra gondoltam, hogy talán most megyek végig utoljára ezen az utcán. Ez egyszer-kétszer elmegy, de tizedjére már nem könnyű” – emlékezett az író.
„Kelet-Magyarország már megtelt, így Szombathelyen telepedtünk le. Bár rendesek voltak velem, nem románoztak le, vagy nem kérdezték meg, hol tanultam meg ilyen jól magyarul, mély barátságokat nem kötöttem ott” – idézte fel a kitelepedés utáni éveket Dragomán. Feleségével, Szabó T. Anna költővel azonban Szombathelyen ismerkedett meg.
A fehér király sikerét egyébként annak tulajdonítja szerzője, hogy egy gyermek őszinte és tiszta hangja mondja el a történetet. Körőssi P. a „félelem regényének” nevezte a meg nem nevezett diktatúrában játszódó könyvet, mire Dragomán megjegyezte: gyermekként nagyon tudunk félni mindentől. A pusztítás könyvéről viszont azt mondta el, hogy a valóságban sosem látott képre épült, egy avarral borított hegyoldalon lehulló töltényhüvely jelentette az ihletet.
A fehér király fordításairól szólva, Dragomán elmondta: segíteni is tudja a fordítók munkáját, akár azzal is, hogy számukra ismeretlen tárgyakról, például korabeli tejesüvegről vagy pionírnyakkendőről küld fotókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok