2009. február 23., 09:182009. február 23., 09:18
Kétségtelen, hogy akinek 28 nyelvre fordítják le a regényét, az világhírűnek számít. Dragomán Györgyről azonban nem a sikertől megszédült híresség képe alakult ki a beszélgetésen jelenlévők között, hiszen a váradi közönség egy kedves, közvetlen férfit ismerhetett meg. Mint kiderült, az írónak személyes kötődése is van Nagyváradhoz, édesanyja ugyanis innen származik, így gyermekkorában gyakran megfordult a városban.
Tanárnő édesanyjával (aki egyébként ott volt a beszélgetésen) és orvos édesapjával 1988-ban települt át Magyarországra. A kitelepedést megelőzően többször is zaklatta a kommunista hatalom a családot, a beszélgetésen elhangzott: gyermekként attól félt az író, hogy elviszik édesapját. Több mint két évig vártak az útlevélre, hogy elhagyhassák az országot, Dragomán emlékei szerint ez idő alatt folyamatosan búcsúzott Marosvásárhelytől. „Minden alkalommal arra gondoltam, hogy talán most megyek végig utoljára ezen az utcán. Ez egyszer-kétszer elmegy, de tizedjére már nem könnyű” – emlékezett az író.
„Kelet-Magyarország már megtelt, így Szombathelyen telepedtünk le. Bár rendesek voltak velem, nem románoztak le, vagy nem kérdezték meg, hol tanultam meg ilyen jól magyarul, mély barátságokat nem kötöttem ott” – idézte fel a kitelepedés utáni éveket Dragomán. Feleségével, Szabó T. Anna költővel azonban Szombathelyen ismerkedett meg.
A fehér király sikerét egyébként annak tulajdonítja szerzője, hogy egy gyermek őszinte és tiszta hangja mondja el a történetet. Körőssi P. a „félelem regényének” nevezte a meg nem nevezett diktatúrában játszódó könyvet, mire Dragomán megjegyezte: gyermekként nagyon tudunk félni mindentől. A pusztítás könyvéről viszont azt mondta el, hogy a valóságban sosem látott képre épült, egy avarral borított hegyoldalon lehulló töltényhüvely jelentette az ihletet.
A fehér király fordításairól szólva, Dragomán elmondta: segíteni is tudja a fordítók munkáját, akár azzal is, hogy számukra ismeretlen tárgyakról, például korabeli tejesüvegről vagy pionírnyakkendőről küld fotókat.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.