2013. február 19., 07:002013. február 19., 07:00
Az alkotás a fesztiválon elnyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját is.
„Számos kritikus már temette a román filmet, sikereit múló divatjelenségnek nevezte, úgyhogy ez a díj a román film életképességéről is szól, reflektorfényben, a szakemberek érdeklődési körében tartja a román filmet, ez nekünk, többieknek is fontos” – mondta vasárnap a Mediafax hírügynökségnek kollégája sikerét kommentálva Cristi Puiu filmrendező, a Lăzărescu úr halála című, Cannes-ban díjazott film alkotója, aki a román filmtörténet első Aranymedvéjét kapta 2004-ben Egy karton Kent és egy csomag kávé című rövidfilmjéért. Eugen Şerbănescu, az Országos Filmközpont (CNC) vezérigazgatója az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: a Berlinálén elért újabb siker a román filmesek értékteremtő munkájának méltó elismerése, amely a nemzetközi filmszakma élvonalába emeli Romániát. Rámutatott, Dan Piţa 1992-es velencei Ezüstoroszlánja (Luxushotel) és Cristian Mungiu 2007-es cannes-i Aranypálmája (4 hónap, 3 hét, 2 nap) után a Gyermeki póz az első román nagyjátékfilm, amely elnyerte a berlini Aranymedvét.
Tudor Giurgiu kolozsvári filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója viszont a berlini gálán felszólaló Ada Solomon producernek adott igazat, aki a finanszírozási gondokra utalva azt hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a román politika felismerje, milyen jelentősen járul hozzá a filmesek munkája Románia nemzetközi tekintélyének gyarapításához. „A román film továbbra is alulfinanszírozott, a mozikat felszámolják, az Országos Filmközpont pedig valahol a múlt században leragadt intézmény maradt. Ez most egy új kezdet is lehetne, de mi az elpackázott lehetőségek szakértői vagyunk” – jelentette ki keserűen Tudor Giurgiu.
A nyertes film rendezője egyébként a HVG-nek nyilatkozva a finanszírozási gondokon kívül arra hívta fel a figyelmet, hogy míg külföldön nagyon népszerűek a román filmek, a hazai közönség nem kíváncsi rájuk. Szerinte a fiatalok – akiknek a filmes neveltetésében látja a hibát – „problematikusnak” tartják ezeket a filmeket, és ha néha el is mennek moziba, inkább amerikai szuperprodukciókat néznek meg. A film címéről elmondta: egy jógapózra utal, a filmben az anya védőszárnyai alatt őrlődő főhős helyzetére is utalhat, de ilyen pozíciót vesz fel a baleset után az elgázolt kamasz fiú teste is. Călin Peter Netzer dokumentarista jellegű alkotása egy önállósulni képtelen felnőtt fiú és a felette féltékenyen őrködő anya drámáját mutatja be, a román felsőosztály erkölcsi állapotáról, valamint az igazságszolgáltatás és a rendőrség korrupt működéséről is látleletet ad. A történet középpontjában egy újgazdag asszony áll, a nő minden eszközt, elsősorban a megvesztegetést és a kapcsolatait bevetve próbálja megmenteni fiát, akit börtön fenyeget, mert halálra gázolt egy gyereket. A rendező által „betegesként” jellemzett anya-fiú kapcsolat – egy korábbi interjúja szerint – önéletrajzi ihletésű. Netzer a díjkiosztó után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az Aranymedve nemcsak a filmnek szól, hanem az egész román filmművészetnek. Romániában március 8-ától vetítik a díjnyertes filmet.
Október 2. és 5. között Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.