2009. december 02., 10:172009. december 02., 10:17
Első verseskötete megjelenésekor a kritikusok a népköltészetet emlegették a fő ihletforrásként, pedig valójában nem is ismerte azt, ráadásul attól is félt, hogy beskatulyázzák – mesélte Grecsó. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie, hogy rájöjjön: nem baj, hogy az élet utat jelölt ki számára.
Szegváron egy másfél szobás házban három generáció élt együtt: Grecsó Krisztián kilencéves koráig itt nevelkedett. „A falusi ember számára egy élet csak egy szem a láncban. Nincs akkora szerepe az egónak, mint a nagyvárosban” – magyarázta Grecsó. „Paraszt volt, mint én” – válaszolta nagyapja, amikor az ő nagyapjáról szeretett volna valamit megtudni. Ezt a falun szerzett tudást azonban városra kerülve nem tudta hasznosítani.
Bevallása szerint sokat szenvedett, amíg megszokta a Pesten őt érő ingeráradatot. Ráadásul megismerkedett néhány, nem első generációs értelmiségivel is, köztük Varró Dániellel, és kezdetben sokkolta, mekkora a különbség a két világ között. „Miért, hexameterben bárki tud beszélni, nem nagy dolog” – jegyezte meg egyszer Varró, Grecsó meg behúzta a nyakát, és semmit nem mert válaszolni.
Sejtette, hogy sok lesz az irigye, amikor elfogadta a nagyon népszerű és több évtizedes múltra visszatekintő Nők Lapja vezető szerkesztői tisztségét, hiszen ennek révén neve, alakja nagy nyilvánosságot kapott. Bár két év után barátságban vált el a szerkesztőség tagjaitól, még mindig rossz emlék számára a Psota Irén nyolcvanadik születésnapjára készült nagyinterjút tartalmazó lapszám, amelynek címlapjára Grecsó határozott kérése ellenére nem a nemzet színészét ábrázoló fotó került, hanem egy tévés műsorvezető.
A Pletykaanyu, amelynek szatirikus hangvételű történetei a szerző szülőfalujában játszódnak, irodalmi berkekben szokatlan médiabotrányt okozott. Többen is beperelték a szegváriak közül, akik úgy érezték, róluk szólnak a novellák, és negatív fényben tüntetik fel őket.
„Azt írtam, a faluban voltak prostituáltak. Több lány is megkeresett, hogy felháborodva közölje: ő márpedig nem az” – mesélte Grecsó. A szerző szerint egyébként egy történet megírásakor minden írónak fontos az olvasó, és aki mást állít, téved. „Az írás kommunikáció. A szöveg akkor él, amikor befogadják” – vallja. Grecsó Krisztiánnal közel két órán át beszélgetett Kőrösi P. József az Ady Endre Gimnázium zsúfolásig megtelt könyvtártermében.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.