2009. december 02., 10:172009. december 02., 10:17
Első verseskötete megjelenésekor a kritikusok a népköltészetet emlegették a fő ihletforrásként, pedig valójában nem is ismerte azt, ráadásul attól is félt, hogy beskatulyázzák – mesélte Grecsó. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie, hogy rájöjjön: nem baj, hogy az élet utat jelölt ki számára.
Szegváron egy másfél szobás házban három generáció élt együtt: Grecsó Krisztián kilencéves koráig itt nevelkedett. „A falusi ember számára egy élet csak egy szem a láncban. Nincs akkora szerepe az egónak, mint a nagyvárosban” – magyarázta Grecsó. „Paraszt volt, mint én” – válaszolta nagyapja, amikor az ő nagyapjáról szeretett volna valamit megtudni. Ezt a falun szerzett tudást azonban városra kerülve nem tudta hasznosítani.
Bevallása szerint sokat szenvedett, amíg megszokta a Pesten őt érő ingeráradatot. Ráadásul megismerkedett néhány, nem első generációs értelmiségivel is, köztük Varró Dániellel, és kezdetben sokkolta, mekkora a különbség a két világ között. „Miért, hexameterben bárki tud beszélni, nem nagy dolog” – jegyezte meg egyszer Varró, Grecsó meg behúzta a nyakát, és semmit nem mert válaszolni.
Sejtette, hogy sok lesz az irigye, amikor elfogadta a nagyon népszerű és több évtizedes múltra visszatekintő Nők Lapja vezető szerkesztői tisztségét, hiszen ennek révén neve, alakja nagy nyilvánosságot kapott. Bár két év után barátságban vált el a szerkesztőség tagjaitól, még mindig rossz emlék számára a Psota Irén nyolcvanadik születésnapjára készült nagyinterjút tartalmazó lapszám, amelynek címlapjára Grecsó határozott kérése ellenére nem a nemzet színészét ábrázoló fotó került, hanem egy tévés műsorvezető.
A Pletykaanyu, amelynek szatirikus hangvételű történetei a szerző szülőfalujában játszódnak, irodalmi berkekben szokatlan médiabotrányt okozott. Többen is beperelték a szegváriak közül, akik úgy érezték, róluk szólnak a novellák, és negatív fényben tüntetik fel őket.
„Azt írtam, a faluban voltak prostituáltak. Több lány is megkeresett, hogy felháborodva közölje: ő márpedig nem az” – mesélte Grecsó. A szerző szerint egyébként egy történet megírásakor minden írónak fontos az olvasó, és aki mást állít, téved. „Az írás kommunikáció. A szöveg akkor él, amikor befogadják” – vallja. Grecsó Krisztiánnal közel két órán át beszélgetett Kőrösi P. József az Ady Endre Gimnázium zsúfolásig megtelt könyvtártermében.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.