
Fotó: Vargyasi Levente
Hazai és külföldi művészek jelentkezését egyaránt várják a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále pályázatára, amelyet hétfőn hirdettek meg. A Kovászna és a Hargita Megyei Tanács által közösen szervezett pályázaton – amelynek határideje március 25. – idén nincsenek külön kategóriák.
2016. február 01., 19:352016. február 01., 19:35
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az eseményt beharangozó hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Részegh Botond csíkszeredai képzőművész gondolatait idézte: „egy város értékét annak kulturális élete határozza meg”.
A Kelemen Hunor fővédnöksége alatt zajló rendezvény összköltségvetése 92 ezer lej. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint jó látni, hogy a grafikai biennále egyre jobban erősödik, és évről évre egyre több alkotó jelentkezik határon innen és túlról. „A székelyföldi együttműködés jó példája, a közös erőfeszítések gyümölcse ez a rendezvény” – fogalmazott a Hargita megyei tanácselnök.
Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa különdíjat ajánlott fel az idei biennáléra, amelyet a szakmai zsűri ajánlására ítélnek oda. Zsigmond Barna Pál főkonzul elmondta, fontosnak tartja, hogy a Székelyföldi Grafikai Biennále erősbíti a Székelyföld nemzetközi hírnevét. Mint mondta, a pályázat legjobb munkáiból szervezendő sepsiszentgyörgyi bemutatótárlatot Csíkszeredában is bemutatják a Hargita Megyei Tanács és Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa közös szervezésében.
„A zsűrivel hosszas egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy eljött az idő, hogy a 90-es években markánsan elkülönülő klasszikus és kísérleti technikák szerinti kategóriákat átértelmezzük, hiszen mára már folyamatos együtthatásban vannak ezek az eszközök” – hívta fel a figyelmet az idei kiadás újításaira Siklódi Zsolt, a biennále kurátora. A kiírás ezúttal tehát nem tesz különbséget a hagyományos és a modern sokszorosító grafikai eljárással készült alkotások között, a benevezés egyedüli feltétele az, hogy a műveknek az elmúlt két évben kellett elkészülniük.
Az előző kiadásokhoz képest újítást jelent az is, hogy a pályamunkákat a rendezvény honlapjára közvetlen módon lehet feltölteni. Siklódi szerint a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále felvállalt kihívása a vizuális tartalommal túlzsúfolt hétköznapjait élő közönség számára érvényes, gondolatébresztő képi valóságot felmutatni. A biennále egyben a műfaji útkeresés eszköze is, hiszen „lokálist és univerzálist egymás mellé helyezve keresi a különböző technikai eszközökkel készült grafikai alkotások helyét a világszintű irányzatokban”.
Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője a pályázati tudnivalókról szólva elmondta: egy alkotó legtöbb három művel jelentkezhet, amelyeket elektronikus formában kell beküldeni március 25-éig. A pályázatra hivatásos képzőművészek és képzőművészeti egyetemi hallgatók jelentkezhetnek. A munkák értékelését nemzetközileg elismert művészettörténészek, egyetemi tanárok és grafikusművészek végzik két szakaszban. Az előzsűrizést követően a zsűri által beválogatott alkotásokat eredeti példányban kell beküldeniük a grafikusoknak.
Ebből az anyagból rendezik be a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále kiállítását, a Székelyföld Napok nyitórendezvényét, amelynek a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ ad otthont 2016 októberében. A második szakaszba beválogatott pályamunkák közül választják ki a díjazott alkotásokat. A biennále 2000 eurós fődíja mellett három, egyenként 1000 eurós díjat ítél oda a nemzetközi zsűri. A részletes pályázati kiírás elérhető a rendezvény hivatalos honlapján.
Az eredményhirdetést megelőző hónapban több képzőművészeti eseményt is terveznek a biennále szervezői. A 3. Székelyföldi Grafikai Biennále fődíjasának, Szőke Erikának egyéni tárlata nyílik, de idén a kortárs lengyel plakátok világával is megismerkedhet a közönség. A 2010-ben elindított Székelyföldi Grafikai Biennále előző három kiadására összesen 41 országból több mint 900 pályamunka érkezett.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!