
Fotó: Vargyasi Levente
Hazai és külföldi művészek jelentkezését egyaránt várják a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále pályázatára, amelyet hétfőn hirdettek meg. A Kovászna és a Hargita Megyei Tanács által közösen szervezett pályázaton – amelynek határideje március 25. – idén nincsenek külön kategóriák.
2016. február 01., 19:352016. február 01., 19:35
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az eseményt beharangozó hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Részegh Botond csíkszeredai képzőművész gondolatait idézte: „egy város értékét annak kulturális élete határozza meg”.
A Kelemen Hunor fővédnöksége alatt zajló rendezvény összköltségvetése 92 ezer lej. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint jó látni, hogy a grafikai biennále egyre jobban erősödik, és évről évre egyre több alkotó jelentkezik határon innen és túlról. „A székelyföldi együttműködés jó példája, a közös erőfeszítések gyümölcse ez a rendezvény” – fogalmazott a Hargita megyei tanácselnök.
Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa különdíjat ajánlott fel az idei biennáléra, amelyet a szakmai zsűri ajánlására ítélnek oda. Zsigmond Barna Pál főkonzul elmondta, fontosnak tartja, hogy a Székelyföldi Grafikai Biennále erősbíti a Székelyföld nemzetközi hírnevét. Mint mondta, a pályázat legjobb munkáiból szervezendő sepsiszentgyörgyi bemutatótárlatot Csíkszeredában is bemutatják a Hargita Megyei Tanács és Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa közös szervezésében.
„A zsűrivel hosszas egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy eljött az idő, hogy a 90-es években markánsan elkülönülő klasszikus és kísérleti technikák szerinti kategóriákat átértelmezzük, hiszen mára már folyamatos együtthatásban vannak ezek az eszközök” – hívta fel a figyelmet az idei kiadás újításaira Siklódi Zsolt, a biennále kurátora. A kiírás ezúttal tehát nem tesz különbséget a hagyományos és a modern sokszorosító grafikai eljárással készült alkotások között, a benevezés egyedüli feltétele az, hogy a műveknek az elmúlt két évben kellett elkészülniük.
Az előző kiadásokhoz képest újítást jelent az is, hogy a pályamunkákat a rendezvény honlapjára közvetlen módon lehet feltölteni. Siklódi szerint a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále felvállalt kihívása a vizuális tartalommal túlzsúfolt hétköznapjait élő közönség számára érvényes, gondolatébresztő képi valóságot felmutatni. A biennále egyben a műfaji útkeresés eszköze is, hiszen „lokálist és univerzálist egymás mellé helyezve keresi a különböző technikai eszközökkel készült grafikai alkotások helyét a világszintű irányzatokban”.
Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője a pályázati tudnivalókról szólva elmondta: egy alkotó legtöbb három művel jelentkezhet, amelyeket elektronikus formában kell beküldeni március 25-éig. A pályázatra hivatásos képzőművészek és képzőművészeti egyetemi hallgatók jelentkezhetnek. A munkák értékelését nemzetközileg elismert művészettörténészek, egyetemi tanárok és grafikusművészek végzik két szakaszban. Az előzsűrizést követően a zsűri által beválogatott alkotásokat eredeti példányban kell beküldeniük a grafikusoknak.
Ebből az anyagból rendezik be a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále kiállítását, a Székelyföld Napok nyitórendezvényét, amelynek a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ ad otthont 2016 októberében. A második szakaszba beválogatott pályamunkák közül választják ki a díjazott alkotásokat. A biennále 2000 eurós fődíja mellett három, egyenként 1000 eurós díjat ítél oda a nemzetközi zsűri. A részletes pályázati kiírás elérhető a rendezvény hivatalos honlapján.
Az eredményhirdetést megelőző hónapban több képzőművészeti eseményt is terveznek a biennále szervezői. A 3. Székelyföldi Grafikai Biennále fődíjasának, Szőke Erikának egyéni tárlata nyílik, de idén a kortárs lengyel plakátok világával is megismerkedhet a közönség. A 2010-ben elindított Székelyföldi Grafikai Biennále előző három kiadására összesen 41 országból több mint 900 pályamunka érkezett.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!