
Gáspárik lemondása okaként a színház felújítása körüli hercehurcát jelölte meg
Fotó: Rab Zoltán
Mindössze beadványokra lehetetlen törvényes keretek közt közpénzt kiutalni; előtanulmánnyal kell alátámasztani a finanszírozási kérést – szögezte le Demeter András RMDSZ-es művelődésügyi államtitkár, reagálva Gáspárik Attilának, a marosvásárhelyi színház múlt héten lemondott igazgatójának újabb vádjaira.
2022. szeptember 12., 13:302022. szeptember 12., 13:30
Helyesbítés címmel küldött levelet a sajtónak Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház néhány nappal ezelőtt lemondott megbízott vezérigazgatója. Az intézmény vezetője – aki helyett szeptember 19-től a művelődési minisztérium más vezetőt készül ideiglenesen kinevezni a versenyvizsga szervezéséig – személye ellen indított lejárató kampány részének nevezi a médiában megjelent, szerinte félrevezető, hamis állításokat és megtévesztő információkat, amelyek az intézmény hitelét csorbítják.
A Demeter Andráshoz is eljuttatott írásból továbbá megtudhatjuk, hogy az iktatott támogatási kérésekhez tételesen összeállított költségvetést, a sürgős felújításra szoruló épületrészek szakmai leírását is mellékelték.
„Fontosnak tartjuk pontosítani, hogy a műszaki és pénzügyi dokumentációk elkészítése befektetési alapokból történik, amire a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, dacára az alaposan argumentált kéréseknek, nulla lejt kapott, míg a kolozsvári színház 60 000 eurót. Visszautasítjuk a koholmánynak minősülő, lejárató szándékú állítást, miszerint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának mulasztása miatt nem kezdődött el a rendkívül rossz állapotban lévő épületnek a felújítási folyamata” – fogalmaz többes számban a levél egyetlen aláírójaként Gáspárik Attila.
Továbbá kiemeli, hogy a tárca vezetői „egyetlen ízben sem válaszoltak a tervezési költség fedezésre vonatkozó támogatási kérésre – jóllehet Demeter András államtitkár az átiratokat láttamozta! –, a színház épületének felújítására vonatkozó egyéb szervezési előkészületeket sem volt indokolt elkezdeni”.
melynek elodázása nap mint nap veszélyezteti az alkalmazottak, a művészek és a közönség biztonságát. Mint ismert, Gáspárik Attila egyenesen Klaus Iohannis államfőnek címzett felmondó levelében az épület főjavítása körüli huzavonát jelölte meg fő okként. Arról nem beszélt, hogy közben a Tompa Miklós Társulat tagjai – négy színész kivételével – diktatórikus magatartása és döntései miatt szóban és írásban is követelték a távozását.
A vezérigazgató „helyesbítésére” reagálva Demeter András államtitkár megismételte azt, amit az elmúlt napokban több sajtóorgánumnak – többek közt a Krónikának – is nyilatkozott: egy előtanulmány és egy beadvány közt óriási különbség van.
„A minisztérium előtanulmányt kért, nem panaszleveleket meg hasznavehetetlen anyagokat. Azok alapján nemhogy milliókat, még egy fityinget sem lehet kiutalni” – szögezte le az RMDSZ szakpolitikusa, hozzátéve, hogy kár időt és nyomdafestéket pazarolni egy ilyenszerű vitára, amelyben egyébként sem szeretne részt venni.
„Ha a vásárhelyi színház raktárfelelőse valamire pénzt igényel, előbb le kell írnia, hogy milyen céllal kéri, és mire akarja költeni!” – hozta fel példaként az államtitkár. Demeter szerint ilyen körülmények között a beadványsorozatból egyik sem teljesítette a feltételeket.
Fotó: Rab Zoltán
Egyébként az az állítás sem igaz, miszerint az utóbbi fél évszázadban az állam nem fordított volna pénzt az épület feljavítására, mint ahogyan Gáspárik Attila a múlt heti nyilatkozataiban hangoztatta. A kétezres évek második felében a kormány közel húszmillió lejt különített el és utalt a főjavítás elkezdésére.
„Furcsállom, hogy a vezérigazgató úr erre nem emlékszik” – jegyzete meg Kárp György, aki hosszú ideig aligazgatóként volt az intézmény egyik vezetője. Amikor Kárp Györgynek felemlegettük a kisterem korszerűsítése körüli általános elégedetlenséget, belátta, hogy ő is másként képzelt el bizonyos dolgokat. A finanszírozók a tervezést és a kivitelezést két olyan marosvásárhelyi cégre bízták, amelyek abban az időben számos közbeszerzést nyertek, amelyhez az RMDSZ-nek volt köze.
„Sajnos sok mindent ma elölről kell kezdeni. De ebben nekünk nem volt beleszólásunk, mindent Bukarestből irányítottak. A bizottságot harmincnégy személy alkotta, közülük egyik sem vette észre, hogy a teljes tervből eredetileg kimaradt a nagyszínpad átépítése” – mutatott a legszembetűnőbb hiányosságra Kárp. A Tăriceanu-kormány idején elkezdett munkálatokat végül Gáspárik egyik elődje, a hibákat észlelő Csapó György állíttatta le.
A volt aligazgató úgy véli, a sok siránkozás és vagdalózás helyett, Gáspárik Attila legalább az épület főbejáratát rendbe tehette volna, hiszen az igazán nem igényelt nagy befektetést. Egyébként a népszerű színész nem sokkal Gáspárik székbe helyezése után vonult nyugdíjba, és „igazolt” a városban működő Spectrum Színház magántársulathoz. Mint mondta, pályafutása alatt számos vezérigazgatóval dolgozott, de a legutóbbival sehogyan sem tudott közös hangnemet megütni.
„Már csak azért sem, mert ő folyton fölényeskedett, mindenkit kiosztott és megalázott. Betegesen gyanakvó volt, a nevemre szóló hivatalos leveleket felbontotta és elolvasta, a titkárnőknek kikötötte, hogy előbb az ő asztalára tegyenek le mindent” – mesélte Kárp György, aki éveken keresztül nemcsak a nemzeti színházban, a Gruppen-Hecc kabarétársulatban is a napokban lemondott színi direktor kollégája volt.
A színház tizenegy év után leköszönt vezérigazgatója egyébként régóta kongatja a vészharangot, hiszen az épület állaga szemmel láthatóan napról napra gyatrább. Erről a nyár folyamán a Marosvásárhelyre látogató Lucian Romaşcanu művelődésügyi miniszter is meggyőződhetett.
Az RMDSZ két egykori önkormányzati képviselője szerint az igazgató azzal, hogy az ablakok vagy a padlószőnyeg cseréjére szeretett volna pénzt kicsikarni, lényegében törvénytelenségre próbálta őket rávenni. A volt tisztségviselők többször is elmagyarázták, hogy a jogrend szerint épületjavítás címen nem utalhatnak ki pénzt egy más tulajdonában lévő intézménynek.
„Nem igaz, hogy az akartuk támogatni a színházat, sőt a tőlünk telhető módon meg is tettük” – egészítette ki a lemondott igazgató bosszújától tartó és nevük elhallgatását kérő kollégáit Radu Bălaș. A Szabademberek Pártja (POL) azóta szintén lemondott tanácsosa elmondta, hogy minden évben százezer lejt szavaztak meg a színháznak különböző kulturális projektekre.
Arról azonban már neki sem volt tudomása, hogy Dorin Florea expolgármester folyósította-e az összeget, vagy sem.
Ennek ellenére Meszesi Oszkár és Nicu Mihoc vállalták a kockázatot, és igent mondtak a polgármesteri hivatalból érkező felkérésre. Ők voltak azok, akik a városnapok kezdetén az egybegyűlteknek felolvasták Mátyás király 1482-ből származó, Marosvásárhelynek címzett szabadalomlevelét, a híres Oppidumot.
Mi több, a román tagozat vezetője úgy döntött, hogy a Liviu Rebreanu Társulattal eleget tesz az önkormányzat kérésének, és a Take, Ianche és Kadâr című előadással fellép a város tulajdonában lévő nyári színház színpadán.
„Az nem indok, hogy Soós (a jelenlegi polgármester – szerk. megj.) nem segít, ezért mi sem segítjük őt. Itt a kölcsönös tiszteltről meg a város érdekeiről van szó” – érvelt Nicu Mihoc, aki Gáspárik Attila diktatórikus módszerei ellen tiltakozva, maga is lemondott a művészeti igazgatói tisztségéről.

Kedden kora délután elektronikus postán elküldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
1 hozzászólás