
Gáspárik lemondása okaként a színház felújítása körüli hercehurcát jelölte meg
Fotó: Rab Zoltán
Mindössze beadványokra lehetetlen törvényes keretek közt közpénzt kiutalni; előtanulmánnyal kell alátámasztani a finanszírozási kérést – szögezte le Demeter András RMDSZ-es művelődésügyi államtitkár, reagálva Gáspárik Attilának, a marosvásárhelyi színház múlt héten lemondott igazgatójának újabb vádjaira.
2022. szeptember 12., 13:302022. szeptember 12., 13:30
Helyesbítés címmel küldött levelet a sajtónak Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház néhány nappal ezelőtt lemondott megbízott vezérigazgatója. Az intézmény vezetője – aki helyett szeptember 19-től a művelődési minisztérium más vezetőt készül ideiglenesen kinevezni a versenyvizsga szervezéséig – személye ellen indított lejárató kampány részének nevezi a médiában megjelent, szerinte félrevezető, hamis állításokat és megtévesztő információkat, amelyek az intézmény hitelét csorbítják.
A Demeter Andráshoz is eljuttatott írásból továbbá megtudhatjuk, hogy az iktatott támogatási kérésekhez tételesen összeállított költségvetést, a sürgős felújításra szoruló épületrészek szakmai leírását is mellékelték.
„Fontosnak tartjuk pontosítani, hogy a műszaki és pénzügyi dokumentációk elkészítése befektetési alapokból történik, amire a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, dacára az alaposan argumentált kéréseknek, nulla lejt kapott, míg a kolozsvári színház 60 000 eurót. Visszautasítjuk a koholmánynak minősülő, lejárató szándékú állítást, miszerint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának mulasztása miatt nem kezdődött el a rendkívül rossz állapotban lévő épületnek a felújítási folyamata” – fogalmaz többes számban a levél egyetlen aláírójaként Gáspárik Attila.
Továbbá kiemeli, hogy a tárca vezetői „egyetlen ízben sem válaszoltak a tervezési költség fedezésre vonatkozó támogatási kérésre – jóllehet Demeter András államtitkár az átiratokat láttamozta! –, a színház épületének felújítására vonatkozó egyéb szervezési előkészületeket sem volt indokolt elkezdeni”.
melynek elodázása nap mint nap veszélyezteti az alkalmazottak, a művészek és a közönség biztonságát. Mint ismert, Gáspárik Attila egyenesen Klaus Iohannis államfőnek címzett felmondó levelében az épület főjavítása körüli huzavonát jelölte meg fő okként. Arról nem beszélt, hogy közben a Tompa Miklós Társulat tagjai – négy színész kivételével – diktatórikus magatartása és döntései miatt szóban és írásban is követelték a távozását.
A vezérigazgató „helyesbítésére” reagálva Demeter András államtitkár megismételte azt, amit az elmúlt napokban több sajtóorgánumnak – többek közt a Krónikának – is nyilatkozott: egy előtanulmány és egy beadvány közt óriási különbség van.
„A minisztérium előtanulmányt kért, nem panaszleveleket meg hasznavehetetlen anyagokat. Azok alapján nemhogy milliókat, még egy fityinget sem lehet kiutalni” – szögezte le az RMDSZ szakpolitikusa, hozzátéve, hogy kár időt és nyomdafestéket pazarolni egy ilyenszerű vitára, amelyben egyébként sem szeretne részt venni.
„Ha a vásárhelyi színház raktárfelelőse valamire pénzt igényel, előbb le kell írnia, hogy milyen céllal kéri, és mire akarja költeni!” – hozta fel példaként az államtitkár. Demeter szerint ilyen körülmények között a beadványsorozatból egyik sem teljesítette a feltételeket.
Fotó: Rab Zoltán
Egyébként az az állítás sem igaz, miszerint az utóbbi fél évszázadban az állam nem fordított volna pénzt az épület feljavítására, mint ahogyan Gáspárik Attila a múlt heti nyilatkozataiban hangoztatta. A kétezres évek második felében a kormány közel húszmillió lejt különített el és utalt a főjavítás elkezdésére.
„Furcsállom, hogy a vezérigazgató úr erre nem emlékszik” – jegyzete meg Kárp György, aki hosszú ideig aligazgatóként volt az intézmény egyik vezetője. Amikor Kárp Györgynek felemlegettük a kisterem korszerűsítése körüli általános elégedetlenséget, belátta, hogy ő is másként képzelt el bizonyos dolgokat. A finanszírozók a tervezést és a kivitelezést két olyan marosvásárhelyi cégre bízták, amelyek abban az időben számos közbeszerzést nyertek, amelyhez az RMDSZ-nek volt köze.
„Sajnos sok mindent ma elölről kell kezdeni. De ebben nekünk nem volt beleszólásunk, mindent Bukarestből irányítottak. A bizottságot harmincnégy személy alkotta, közülük egyik sem vette észre, hogy a teljes tervből eredetileg kimaradt a nagyszínpad átépítése” – mutatott a legszembetűnőbb hiányosságra Kárp. A Tăriceanu-kormány idején elkezdett munkálatokat végül Gáspárik egyik elődje, a hibákat észlelő Csapó György állíttatta le.
A volt aligazgató úgy véli, a sok siránkozás és vagdalózás helyett, Gáspárik Attila legalább az épület főbejáratát rendbe tehette volna, hiszen az igazán nem igényelt nagy befektetést. Egyébként a népszerű színész nem sokkal Gáspárik székbe helyezése után vonult nyugdíjba, és „igazolt” a városban működő Spectrum Színház magántársulathoz. Mint mondta, pályafutása alatt számos vezérigazgatóval dolgozott, de a legutóbbival sehogyan sem tudott közös hangnemet megütni.
„Már csak azért sem, mert ő folyton fölényeskedett, mindenkit kiosztott és megalázott. Betegesen gyanakvó volt, a nevemre szóló hivatalos leveleket felbontotta és elolvasta, a titkárnőknek kikötötte, hogy előbb az ő asztalára tegyenek le mindent” – mesélte Kárp György, aki éveken keresztül nemcsak a nemzeti színházban, a Gruppen-Hecc kabarétársulatban is a napokban lemondott színi direktor kollégája volt.
A színház tizenegy év után leköszönt vezérigazgatója egyébként régóta kongatja a vészharangot, hiszen az épület állaga szemmel láthatóan napról napra gyatrább. Erről a nyár folyamán a Marosvásárhelyre látogató Lucian Romaşcanu művelődésügyi miniszter is meggyőződhetett.
Az RMDSZ két egykori önkormányzati képviselője szerint az igazgató azzal, hogy az ablakok vagy a padlószőnyeg cseréjére szeretett volna pénzt kicsikarni, lényegében törvénytelenségre próbálta őket rávenni. A volt tisztségviselők többször is elmagyarázták, hogy a jogrend szerint épületjavítás címen nem utalhatnak ki pénzt egy más tulajdonában lévő intézménynek.
„Nem igaz, hogy az akartuk támogatni a színházat, sőt a tőlünk telhető módon meg is tettük” – egészítette ki a lemondott igazgató bosszújától tartó és nevük elhallgatását kérő kollégáit Radu Bălaș. A Szabademberek Pártja (POL) azóta szintén lemondott tanácsosa elmondta, hogy minden évben százezer lejt szavaztak meg a színháznak különböző kulturális projektekre.
Arról azonban már neki sem volt tudomása, hogy Dorin Florea expolgármester folyósította-e az összeget, vagy sem.
Ennek ellenére Meszesi Oszkár és Nicu Mihoc vállalták a kockázatot, és igent mondtak a polgármesteri hivatalból érkező felkérésre. Ők voltak azok, akik a városnapok kezdetén az egybegyűlteknek felolvasták Mátyás király 1482-ből származó, Marosvásárhelynek címzett szabadalomlevelét, a híres Oppidumot.
Mi több, a román tagozat vezetője úgy döntött, hogy a Liviu Rebreanu Társulattal eleget tesz az önkormányzat kérésének, és a Take, Ianche és Kadâr című előadással fellép a város tulajdonában lévő nyári színház színpadán.
„Az nem indok, hogy Soós (a jelenlegi polgármester – szerk. megj.) nem segít, ezért mi sem segítjük őt. Itt a kölcsönös tiszteltről meg a város érdekeiről van szó” – érvelt Nicu Mihoc, aki Gáspárik Attila diktatórikus módszerei ellen tiltakozva, maga is lemondott a művészeti igazgatói tisztségéről.

Kedden kora délután elektronikus postán elküldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
1 hozzászólás