
2013. február 03., 20:062013. február 03., 20:06
Fekete Zsolt marosvásárhelyi fotóművész mintegy tizennégy éven át – 1999 és 2012 között – kutatta Orbán Balázs 19. századi felvételeit úgy, hogy közben megkereste az eredeti képekhez használt látószöget, alkalmazkodott az egykori napszakokhoz és fényviszonyokhoz, hogy újra lefotózza a helyszíneket.
Fekete Zsolt képkiállításának megnyitóján Miklós Zoltán múzeumigazgató köszöntötte az érdeklődőket, bevezetőt mondott Lakatos Mihály, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központjának igazgatója. A tárlatot Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka, Méry Gábor, a Méry Ratio Kiadó igazgatója nyitotta meg. Méry a Fekete Zsolt fotóiból készült kötetről szólva ecsetelte a másfél évtizedes folyamatot, amelynek eredményeként 2010-ben a kiadvány megjelenhetett. Ebben az időszakban nagy technikai korszakváltás következett be a fényképezésben, megtörtént az átállás az analóg technikáról a digitálisra – Fekete Zsolt is követte a műszaki forradalmat. Körülbelül olyan formátumú volt a változás, mint a 19. század második felében történt fejlődés, amikor a dagerrotípiától tizenöt-húsz év alatt jutott el a fotózás egy új művészeti ág szintjére.
Fekete Zsolt fotóinak jelentős része – a képek másfél száz évvel Orbán Balázs felvételei után készültek – kétféle technikai kivitelben került be a mostani kiállítás anyagába, ily módon a tárlat anyaga a fotós kettős visszapillantása. „Tanulom az elmúlás derűs elfogadását, a fizikai utazás során sikerült lefényképeznem az elődeim által megörökített helyeket, és közben végigkísért kiváló szellemiségük is, amelyből mind a mai napig táplálkozom. Egyes tájfotókon megdöbbent a képi mozdulatlanság, máshol felújít, frissre meszeli a templomokat, fákat ültet” – vallja a fotográfus.
A tárlat hitelességét az Orbán Balázs által készített fotók, metszetek, szabadkézi rajzok és kéziratok erősítik. A kiállítás március 13-áig tekinthető meg Udvarhelyen, később Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják. A fotók korábban a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak láthatók.
Simó Márton
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.