2013. február 03., 20:062013. február 03., 20:06
Fekete Zsolt marosvásárhelyi fotóművész mintegy tizennégy éven át – 1999 és 2012 között – kutatta Orbán Balázs 19. századi felvételeit úgy, hogy közben megkereste az eredeti képekhez használt látószöget, alkalmazkodott az egykori napszakokhoz és fényviszonyokhoz, hogy újra lefotózza a helyszíneket.
Fekete Zsolt képkiállításának megnyitóján Miklós Zoltán múzeumigazgató köszöntötte az érdeklődőket, bevezetőt mondott Lakatos Mihály, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központjának igazgatója. A tárlatot Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka, Méry Gábor, a Méry Ratio Kiadó igazgatója nyitotta meg. Méry a Fekete Zsolt fotóiból készült kötetről szólva ecsetelte a másfél évtizedes folyamatot, amelynek eredményeként 2010-ben a kiadvány megjelenhetett. Ebben az időszakban nagy technikai korszakváltás következett be a fényképezésben, megtörtént az átállás az analóg technikáról a digitálisra – Fekete Zsolt is követte a műszaki forradalmat. Körülbelül olyan formátumú volt a változás, mint a 19. század második felében történt fejlődés, amikor a dagerrotípiától tizenöt-húsz év alatt jutott el a fotózás egy új művészeti ág szintjére.
Fekete Zsolt fotóinak jelentős része – a képek másfél száz évvel Orbán Balázs felvételei után készültek – kétféle technikai kivitelben került be a mostani kiállítás anyagába, ily módon a tárlat anyaga a fotós kettős visszapillantása. „Tanulom az elmúlás derűs elfogadását, a fizikai utazás során sikerült lefényképeznem az elődeim által megörökített helyeket, és közben végigkísért kiváló szellemiségük is, amelyből mind a mai napig táplálkozom. Egyes tájfotókon megdöbbent a képi mozdulatlanság, máshol felújít, frissre meszeli a templomokat, fákat ültet” – vallja a fotográfus.
A tárlat hitelességét az Orbán Balázs által készített fotók, metszetek, szabadkézi rajzok és kéziratok erősítik. A kiállítás március 13-áig tekinthető meg Udvarhelyen, később Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják. A fotók korábban a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak láthatók.
Simó Márton
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan bemutatják a vatikáni médiacsatornákon azt a dokumentumfilmet, amelynek segítségével megismerhetik a nézők Robert Francis Prevost életét, aki 2025. május 8-a óta vezeti az egyetemes egyházat.
Október 2. és 5. között Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Látogatottsági adatok