
2013. február 03., 20:062013. február 03., 20:06
Fekete Zsolt marosvásárhelyi fotóművész mintegy tizennégy éven át – 1999 és 2012 között – kutatta Orbán Balázs 19. századi felvételeit úgy, hogy közben megkereste az eredeti képekhez használt látószöget, alkalmazkodott az egykori napszakokhoz és fényviszonyokhoz, hogy újra lefotózza a helyszíneket.
Fekete Zsolt képkiállításának megnyitóján Miklós Zoltán múzeumigazgató köszöntötte az érdeklődőket, bevezetőt mondott Lakatos Mihály, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központjának igazgatója. A tárlatot Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka, Méry Gábor, a Méry Ratio Kiadó igazgatója nyitotta meg. Méry a Fekete Zsolt fotóiból készült kötetről szólva ecsetelte a másfél évtizedes folyamatot, amelynek eredményeként 2010-ben a kiadvány megjelenhetett. Ebben az időszakban nagy technikai korszakváltás következett be a fényképezésben, megtörtént az átállás az analóg technikáról a digitálisra – Fekete Zsolt is követte a műszaki forradalmat. Körülbelül olyan formátumú volt a változás, mint a 19. század második felében történt fejlődés, amikor a dagerrotípiától tizenöt-húsz év alatt jutott el a fotózás egy új művészeti ág szintjére.
Fekete Zsolt fotóinak jelentős része – a képek másfél száz évvel Orbán Balázs felvételei után készültek – kétféle technikai kivitelben került be a mostani kiállítás anyagába, ily módon a tárlat anyaga a fotós kettős visszapillantása. „Tanulom az elmúlás derűs elfogadását, a fizikai utazás során sikerült lefényképeznem az elődeim által megörökített helyeket, és közben végigkísért kiváló szellemiségük is, amelyből mind a mai napig táplálkozom. Egyes tájfotókon megdöbbent a képi mozdulatlanság, máshol felújít, frissre meszeli a templomokat, fákat ültet” – vallja a fotográfus.
A tárlat hitelességét az Orbán Balázs által készített fotók, metszetek, szabadkézi rajzok és kéziratok erősítik. A kiállítás március 13-áig tekinthető meg Udvarhelyen, később Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják. A fotók korábban a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak láthatók.
Simó Márton
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.