Fotó: Krónika
2007. szeptember 28., 00:002007. szeptember 28., 00:00
A beszélgetést irányító Mihaela Michailov és Iulia Popovici színikritikus előbb a két alkotó művészetének hasonló jegyeit kereste, azonban inkább a különbözőségek rajzolódtak ki. Mindkettőjükre az útkeresés, a formabontás jellemző, ám míg Schilling állandó társulattal dolgozik együtt, addig Afrim vendégrendezőként állítja színpadra az ország színházaiban produkcióit. A magyar rendező, a Krétakör Színház alapítója számára ideális alkotói környezetet nyújt a társulat, amelynek tagjaival félszavakból is megértik egymást. Egy-egy produkció nem is a bemutatóra készül el, hiszen a későbbiekben sokat változik. A rendező számára az előadás tulajdonképpen próbát jelent, minden alkalommal kielemzik a tapasztaltakat. Radu Afrim szerint Schilling irigylésre méltó helyzetben van, hiszen az egyes színházaknál létrehozott és a bemutató után „magára maradó” produkció óhatatlanul „lebomlik”. Néha előfordul, hogy megpróbál egy-egy előadást felfrissíteni, de nála ez általában teljes átalakítást jelent – holott az új forma, néhány hónap múlva, szintén pusztulásra ítéltetett. A meglehetősen keserű afrimi vallomást Schilling is kiegészítette: nem mindig jó egyazon csapattal dolgozni, egy év múlva is ugyanazokról a problémákról tárgyalni. A két alkotó közti különbözőséget persze nemcsak a munkakörülmények határozzák meg: Afrim a látvánnyal játszik, akár multimédiás eszközöket is felvonultat, míg Schilling színháza elsősorban gondolati, még akkor is, ha nem nevezhető hagyományos értelemben szövegszínháznak.
A beszélgetést a két alkotó a honi kultúrpolitikai viszonyok vázlatával zárta: mindketten élénk érdeklődést tapasztalnak a fiatalabb nemzedék részéről, miközben alternatív színházi alkotóként továbbra is nehéz megteremteniük a munkájukhoz szükséges körülményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok