Fotó: Krónika
2007. szeptember 28., 00:002007. szeptember 28., 00:00
A beszélgetést irányító Mihaela Michailov és Iulia Popovici színikritikus előbb a két alkotó művészetének hasonló jegyeit kereste, azonban inkább a különbözőségek rajzolódtak ki. Mindkettőjükre az útkeresés, a formabontás jellemző, ám míg Schilling állandó társulattal dolgozik együtt, addig Afrim vendégrendezőként állítja színpadra az ország színházaiban produkcióit. A magyar rendező, a Krétakör Színház alapítója számára ideális alkotói környezetet nyújt a társulat, amelynek tagjaival félszavakból is megértik egymást. Egy-egy produkció nem is a bemutatóra készül el, hiszen a későbbiekben sokat változik. A rendező számára az előadás tulajdonképpen próbát jelent, minden alkalommal kielemzik a tapasztaltakat. Radu Afrim szerint Schilling irigylésre méltó helyzetben van, hiszen az egyes színházaknál létrehozott és a bemutató után „magára maradó” produkció óhatatlanul „lebomlik”. Néha előfordul, hogy megpróbál egy-egy előadást felfrissíteni, de nála ez általában teljes átalakítást jelent – holott az új forma, néhány hónap múlva, szintén pusztulásra ítéltetett. A meglehetősen keserű afrimi vallomást Schilling is kiegészítette: nem mindig jó egyazon csapattal dolgozni, egy év múlva is ugyanazokról a problémákról tárgyalni. A két alkotó közti különbözőséget persze nemcsak a munkakörülmények határozzák meg: Afrim a látvánnyal játszik, akár multimédiás eszközöket is felvonultat, míg Schilling színháza elsősorban gondolati, még akkor is, ha nem nevezhető hagyományos értelemben szövegszínháznak.
A beszélgetést a két alkotó a honi kultúrpolitikai viszonyok vázlatával zárta: mindketten élénk érdeklődést tapasztalnak a fiatalabb nemzedék részéről, miközben alternatív színházi alkotóként továbbra is nehéz megteremteniük a munkájukhoz szükséges körülményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok