Hirdetés

Folytatnák a világhírű Magyar népmeséket: a hungarikummá nyilvánított animációs sorozat újabb epizódjai készülhetnek el

A világ több mint 170 országában népszerűvé váltak a most hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék  •  Fotó: Magyar népmesék/Facebook

A világ több mint 170 országában népszerűvé váltak a most hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék 

Fotó: Magyar népmesék/Facebook

Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, érdemes folytatni a Magyar népmesék sorozatot – nyilatkozta az animációk ötletgazdája, Mikulás Ferenc az m5 kulturális csatornán annak kapcsán, hogy a világszerte népszerű sorozatot hungarikummá nyilvánították. Az alkotók sorozatot készítenek az Árpád-házi szentek életéről is.

Kiss Judit

2020. október 22., 09:562020. október 22., 09:56

Újabb epizódokat terveznek a Magyar népmesék animációs sorozatba, amelyet múlt héten hungarikummá nyilvánított a Hungarikum Bizottság. A mintegy száz epizódot magában foglaló rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben a magyar néphagyományokat – mondta Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke a testület lakiteleki ülésén. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik.

Archetípus, ami nem csak magyar sajátosság 

A sorozat ötletgazdája, Mikulás Ferenc, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja, a Kecskemét Film Magyar Animációs Stúdió ügyvezető igazgatója az m5 kulturális csatorna keddi műsorában rámutatott,

Hirdetés

több mint harminc éve ismert nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is a Magyar népmesék sorozat, amelyet 1977-től kezdtek gyártani, majd az 1980-as évektől egészen 2012-ig futott.

„Az életem úgy alakult, hogy láttam a paraszti kultúra pusztulását, és úgy gondoltam, hogy ha a média közelébe kerülök, mindenképp fontos ezeket az értékeket korszerű eszközökkel továbbadni” – fogalmazott Mikulás Ferenc. Kifejtette, az 1970-es években az érdeklődés homlokterébe került a népművészet, akkor kezdődött a táncházmozgalom, a néprajzi gyűjtések. Hozzátette, Kecskeméten működött a Kodály-intézet, a népi iparművészeti múzeum, a népi gyermekjátékokat bemutató múzeum, tehát a környezet is ihlette, hogy ilyesmivel foglalkozzon.

„Akkoriban a Pannónia Filmstúdióhoz tartoztunk, és ott voltak, akik azt mondták, hogy a magyar népmeséket nem lehet majd külföldön eladni. De azóta tudjuk, hogy több mint 170 országban 125 millióan tekintették meg a sorozatot, a Youtube-videómegosztón pedig több mint 150 millióan”– mondta az ötletgazda. Mint kifejtette,

a magyar népmesék archetípusokat jelenítenek meg, számtalan népnek vannak hasonló történetei, tehát nem csak egy magyar sajátosságról van szó.

„Amikor egy animációs fesztiválon népmese-szimpóziumot rendeztünk, akkor különböző országokból hívtunk meg televíziósokat. A mongol televíziótól két olyan mese érkezett, ami egy az egyben lehetett volna magyar népmese” – fejtette ki Mikulás Ferenc.

Az Árpád-házi szentekről is készül hasonló sorozat

A népmese-animációk tervezője, rendezője Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész volt, aki a szakmai hátteret is irányította.

Az 1980-as években egyébként virágzott Magyarországon az animációgyártás, ezt a korszakot az animáció aranykorának is nevezik, Dargay Attila, Nepp József, Jankovics neve fémjelezte.

 „Malonyai Dezső a huszadik század elején 25 munkatársával összegyűjtötte a történelmi Magyarország díszítőművészetének anyagát. Jankovics Marcellnek az volt az ötlete, hogy ahol a meséket gyűjtötték, ott próbáljuk megkeresni a díszítőművészeti elemeket, és használjuk föl az animációban” – fejtette ki Mikulás Ferenc. Arról is beszélt, hogy

a tervek szerint az Árpád-házi szentekről készülhet hasonló animációs sorozat, folyatják a cigánymese-sorozatot, amelyből 13 rész már elkészült.

„Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, úgy gondolom, érdemes folytatni a magyar népmesék sorozatát is. Megkerestem a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportját, hogy keressünk újra eredeti népmesegyűjtéseket, és 13 animációt próbálunk elkészíteni, ha lesz támogatónk” – mondta Mikulás Ferenc.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.

74 éves korában elhunyt Chris Rea
74 éves korában elhunyt Chris Rea
2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

Hirdetés
2025. december 20., szombat

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével
2025. december 19., péntek

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben

A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben
2025. december 19., péntek

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)

„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. december 17., szerda

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját

Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját
2025. december 17., szerda

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra

A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra
2025. december 17., szerda

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára

Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára
Hirdetés
2025. december 16., kedd

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?

Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?
2025. december 15., hétfő

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását

A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását
2025. december 15., hétfő

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik

Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik
Hirdetés
Hirdetés