Hirdetés

Folytatnák a világhírű Magyar népmeséket: a hungarikummá nyilvánított animációs sorozat újabb epizódjai készülhetnek el

A világ több mint 170 országában népszerűvé váltak a most hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék  •  Fotó: Magyar népmesék/Facebook

A világ több mint 170 országában népszerűvé váltak a most hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék 

Fotó: Magyar népmesék/Facebook

Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, érdemes folytatni a Magyar népmesék sorozatot – nyilatkozta az animációk ötletgazdája, Mikulás Ferenc az m5 kulturális csatornán annak kapcsán, hogy a világszerte népszerű sorozatot hungarikummá nyilvánították. Az alkotók sorozatot készítenek az Árpád-házi szentek életéről is.

Kiss Judit

2020. október 22., 09:562020. október 22., 09:56

Újabb epizódokat terveznek a Magyar népmesék animációs sorozatba, amelyet múlt héten hungarikummá nyilvánított a Hungarikum Bizottság. A mintegy száz epizódot magában foglaló rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben a magyar néphagyományokat – mondta Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke a testület lakiteleki ülésén. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik.

Archetípus, ami nem csak magyar sajátosság 

A sorozat ötletgazdája, Mikulás Ferenc, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja, a Kecskemét Film Magyar Animációs Stúdió ügyvezető igazgatója az m5 kulturális csatorna keddi műsorában rámutatott,

Hirdetés

több mint harminc éve ismert nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is a Magyar népmesék sorozat, amelyet 1977-től kezdtek gyártani, majd az 1980-as évektől egészen 2012-ig futott.

„Az életem úgy alakult, hogy láttam a paraszti kultúra pusztulását, és úgy gondoltam, hogy ha a média közelébe kerülök, mindenképp fontos ezeket az értékeket korszerű eszközökkel továbbadni” – fogalmazott Mikulás Ferenc. Kifejtette, az 1970-es években az érdeklődés homlokterébe került a népművészet, akkor kezdődött a táncházmozgalom, a néprajzi gyűjtések. Hozzátette, Kecskeméten működött a Kodály-intézet, a népi iparművészeti múzeum, a népi gyermekjátékokat bemutató múzeum, tehát a környezet is ihlette, hogy ilyesmivel foglalkozzon.

„Akkoriban a Pannónia Filmstúdióhoz tartoztunk, és ott voltak, akik azt mondták, hogy a magyar népmeséket nem lehet majd külföldön eladni. De azóta tudjuk, hogy több mint 170 országban 125 millióan tekintették meg a sorozatot, a Youtube-videómegosztón pedig több mint 150 millióan”– mondta az ötletgazda. Mint kifejtette,

a magyar népmesék archetípusokat jelenítenek meg, számtalan népnek vannak hasonló történetei, tehát nem csak egy magyar sajátosságról van szó.

„Amikor egy animációs fesztiválon népmese-szimpóziumot rendeztünk, akkor különböző országokból hívtunk meg televíziósokat. A mongol televíziótól két olyan mese érkezett, ami egy az egyben lehetett volna magyar népmese” – fejtette ki Mikulás Ferenc.

Az Árpád-házi szentekről is készül hasonló sorozat

A népmese-animációk tervezője, rendezője Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész volt, aki a szakmai hátteret is irányította.

Az 1980-as években egyébként virágzott Magyarországon az animációgyártás, ezt a korszakot az animáció aranykorának is nevezik, Dargay Attila, Nepp József, Jankovics neve fémjelezte.

 „Malonyai Dezső a huszadik század elején 25 munkatársával összegyűjtötte a történelmi Magyarország díszítőművészetének anyagát. Jankovics Marcellnek az volt az ötlete, hogy ahol a meséket gyűjtötték, ott próbáljuk megkeresni a díszítőművészeti elemeket, és használjuk föl az animációban” – fejtette ki Mikulás Ferenc. Arról is beszélt, hogy

a tervek szerint az Árpád-házi szentekről készülhet hasonló animációs sorozat, folyatják a cigánymese-sorozatot, amelyből 13 rész már elkészült.

„Tekintettel a nagy magyarországi és külföldi sikerre, úgy gondolom, érdemes folytatni a magyar népmesék sorozatát is. Megkerestem a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportját, hogy keressünk újra eredeti népmesegyűjtéseket, és 13 animációt próbálunk elkészíteni, ha lesz támogatónk” – mondta Mikulás Ferenc.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 11., szerda

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF

Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt

Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt
2026. február 10., kedd

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le

Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le
2026. február 10., kedd

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”

Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”
2026. február 07., szombat

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron

Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron
2026. február 06., péntek

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester

Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester
Hirdetés
2026. február 04., szerda

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa

Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa
2026. február 02., hétfő

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban

Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. február 01., vasárnap

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat

A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat
Hirdetés
Hirdetés