Pál János és Fodor János Erdély történelmének más-más szeletét kutatja
Fotó: Archív felvételek
Fodor János történésznek, valamint Pál János lelkész-történésznek ítélte oda megosztva idei debütdíját az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) – közölte a szervezet.
2018. május 23., 17:422018. május 23., 17:42
A pályázatokat elbíráló zsűri tagjai: Sipos Gábor történész, Farmati Anna irodalomtörténész és Egyed Emese irodalomtörténész. Az EME Bölcsészet, Nyelv- és Történettudománnyi Szakosztályának választmánya
A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, léptek be a tudós társadalomba.
Fodor János 2008–2013 között a kolozsvári BBTE Történelem és Filozófia Karán nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok és jelenkor története alapképzést, ezt követően ugyanitt mesteri képzést végzett. Doktori disszertációját a BBTE Történelem, civilizáció, kultúra doktori iskolájában készítette Romsics Ignác vezetésével.
A könyv a vásárhelyi Lector Kiadó, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és EME gondozásában látott napvilágot. A polgármester-városépítő-politikus Bernády György pályáját 7 fejezetben foglalja össze, közülük öt fejezet a közéleti szerepeit rekonstruálja (polgármester, főispán, politikus) a romániai és magyarországi levéltárak forrásai, a sajtó felhasználásával. A kötetet eligazító függelék és képmelléklet zárja, a pályamunkát Romsics Ignác egyetemi tanár, akadémikus ajánlja.
Pál János 1998–2002 között a BBTE történelem szakán szerzett alapképzést, 2000–2005 között pedig a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius teológia szakán végzett.
Gazdag és jelentős a publikációs tevékenysége. 2007-től írásaival és szaktanulmányaival állandó jelleggel jelen van az egyházi és a társadalomtudományi sajtóban, tanulmánykötetekben. Írásaiban visszatérő téma a kisebbségi sors és felekezeti identitás viszonya (zsidók, szombatosok, unitáriusok), az unitárius egyház szerepvállalása a 20. században. Pályamunkájának címe: Ellenállás, alkalmazkodás, kiszolgálás. Az Unitárius Egyház szerepkörei (1945–1965).
A kötetben a szerző a romániai államszocializmus magyar felekezeti megítélését, az egyházat irányító és felügyelő hatóságokat (1945–1965), az unitárius egyház 1945–1965 közötti felépítését, 1945 előtti és utáni intézményrendszerét és stratégiáit, az államszocialista átalakulásnak az egyházra gyakorolt hatását, az egyház és a pártállam viszonyát foglalja össze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!