
Fotó: Biró István
2007. február 09., 00:002007. február 09., 00:00
Az Aki Kaurismäki Bohéméletcímű filmjének forgatókönyve alapjánkészült produkciót pénteken 20 órátólmutatják be.
A 2005-ben UNITER-debütdíjjalkitüntetett nagyszebeni rendező jól ismert történetetválasztott, Henri Murger 1845-ben megjelent Jelenetek abohéméletből című színműve alapjána 19. század végén Puccini és Leoncavallois operát írt Bohémélet címmel. Apárizsi művészvilágban élő ésalkotó három jó barát, valamint amúzsájukkal, Mimivel való találkozástés a lány halálának történetétszámos filmben feldolgozták eddig. A kolozsvárielőadás kiindulópontját képezőKaurismäki-forgatókönyv merőben eltér abohémek világát harsány színekkelés erős érzelmekkel ábrázolóalkotásoktól. A finn filmrendező, Kaurismäkihősei visszafogott, északi hűvösségű emberek,és jóval idősebbek, mint Murger alakjai. A kolozsváriprodukció bizonyos szempontból visszatér abohémélet klasszikus, színesebb ábrázolásához,a hősök „újra” fiatalok. Rodolfót, az albánfestőt Orbán Attila, Marcelt, a baloldali írótDimény Áron, Schaunard-t, a zeneszerzőt BogdánZsolt, Mimit Péter Hilda alakítja. A többiekre –Vindis Andreára, Galló Ernőre, Szűcs Ervinre,Györgyjakab Enikőre és Buzási Andrásra –több szerepet is osztott a rendező. Õk narrátorkéntis szerepelnek időről időre az előadásban – Nica szerintez a megoldás is segít „lefordítani” aszínház nyelvére az amúgy a film nyelvénbeszélni kívánó előadást. Arendező úgy vélte, a gyakori és gyors váltásnem ad lehetőséget a hagyományos értelembenvett színészi játékra, a színészekmindannyiszor a cselekmény közepébe toppannak be.„Forgatókönyv alapján egészen másszínházat kell játszani” – tette hozzá.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.