Fotó: Facebook
A váradi kulturális élet színesítését, a fiatalok zenei, irodalmi és képzőművészeti nevelését, az érdeklődők helyismeretének elmélyítését, filmes, színházi események szervezését is vállalja a 2003 óta működő Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A szervezet igazgatójával, Sz. Horváth Istvánnal beszélgettünk.
2019. november 30., 15:012019. november 30., 15:01
– A Nagyváradon működő Partiumi Magyar Művelődési Céh 2003 óta szervez immár kulturális programokat. Hogyan tudná összefoglalni tevékenységük jelentőségét?
– A művelődési céh eleinte nem önálló jogi személyként működött, hanem mint a Pro Universitate Partium Alapítvány alegysége. Tevékenységét olyan ismert váradi kulturális személyiségek segítették, mint Mátyás Zsolt és Hajdu Géza színművészek vagy Barabás Zoltán költő és közíró. Én Mostis Gergőt váltottam az intézmény élén 2012-ben, akkortájt, amikor a pályázati lehetőségek kiaknázása végett külön jogi személlyé váltunk. Bármennyire is reméltük, a valamikori mecenatúrafelfogás nem tért vissza, csak a pályázatokra tudtunk támaszkodni. Lassan hét esztendeje van önálló jogi hatáskörünk.
A Balassi Intézet pályázatai alapján például három éven át a nagyon fiatal korosztály identitásának alakítása végett (az elemistáktól a középiskolásokig) a lokálpatriotizmus és a helyismeret elmélyítésére, valamint az egyetemes magyar kultúra megismertetésére intenzív foglalkozásokat szerveztünk: a városnéző séták mellett közös zenei, irodalmi és képzőművészeti foglalkozásokat, beszélgetéseket.
– Miként lehetett lemérni ezeknek a foglalkozásoknak a hatását?
– Leginkább talán azokon a kéréseken, szervezhetnénk-e a felnőttek számára is hasonló találkozásokat, sokan ugyanis más vidékekről kerültek a városba, és szeretnék hiteles forrásokból megismerni mostani lakóhelyüket. Másik akciósorozatunk célrétege az egyetemisták, akikkel közel négy éve, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti tanszékével közösen tehetséggondozó programokat szervezünk. A vizuális művészetek terén tevékenykedőknek nagy lehetőséget nyújtanak a különböző kiállítások, melyeken újabban a fiatal alkotók művei is megvásárolhatók, a befolyó összeg egy része pedig a pályázati pénzeknek mintegy kiegészítéseképpen több lehetőséget kínál az induló művészek számára. Ez az akciósorozat társszervezői hozzáállást igényel, a közös elképzelésnek és megvalósításnak a meglévőnél még jobban össze kellene kötnie az egyesületünket a tanszékekkel és a különböző egyházakkal.
– Az említett interaktív akciók mellett melyek azok a kulturális területek, amelyek szervezéskor előnyt élveznek?
– Mindenekelőtt talán a film, mivel a különböző műfajokkal minden korosztályt megszólíthatunk, sőt a román közönség is szívesen eljön egy-egy érdekes vetítésre. Kapcsolatban állunk különböző filmes műhelyekkel, bekapcsolódtunk filmfesztiválok vérkeringésébe, és örömmel mondom, hogy egyre népszerűbbek a filmes eseményeink. De a közönség a meghívott színházi produkcióinkat is nagyon kedveli, ami nem is csoda, hisz a Némethy Szilágyi Norbert vezette Borostyán Produkciós Irodával közösen igyekszünk mind tartalmi, mind előadói szempontból értékes rendezvényeket meghívni. Zömében egyszemélyes vagy kis létszámú előadásokat hívunk, mivel nálunk egy telt házas est körülbelül háromszáz embert jelent.
Nagyváradon a jelenleg tapasztalható kulturális árhullám egy ideig talán még fönntartható-táplálható lesz, de félő, hogy aztán a túlfújt léggömbhöz hasonlóan szétpukkan. Időbe telik a rétegkultúrák egymástól elhatárolása, ugyanakkor bizonyos szempontok szerint közelítése is, és az évek óta szűnni nem akaró, egyre bosszantóbb egymásra szervezési gyakorlat gátolja a normalizálódó kulturális életet.
– Mit szeretne megvalósítani a jövőben a művelődési céh?
– Nagyon jó volna egy korszerű galéria, hisz szerintem szégyen, hogy a nem is olyan régen még három működő kiállítóteremből mára egy sem maradt Nagyváradon. A kamarazenekedvelők számára jó volna kamarateremben szervezni koncerteket, illetve szeretném, ha könnyebben tudnánk célzottan meghívni művészeket a magyar kultúra hetének eseményeire. Legutóbb kedden este volt rendezvényünk, az Ady-születésnap alkalmából megzenésített versek hangzottak el. A költemények megzenésítése különösen divatos volt a 20. század elején, Ady verseit is mondhatni a megjelenésükkel egy időben zenésítették meg. Legismertebbek a Reinitz Béla dalai, de Bartók és Kodály is írt zenét Ady-versekhez. A Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartott előadáson Gergely Erna és Lászlóffy Réka adtak elő Reintz, Kodály, Kardos István, Molnár Antal és Horusitzky Zoltán műveiből nagy sikerrel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás