
Nemcsak filmes szaklapot akartak kiadni, kezdetektől filmesműhelyben gondolkodtak az immár 15 éves Filmtett alapítói, szerkesztői – derült ki az Erdélyi Magyar Filmszövetség által szervezett, a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott kedd esti beszélgetésen.
2015. február 04., 20:082015. február 04., 20:08
Zágoni Balázs alapító, Zágoni Bálint menedzser, Buzogány Klára főszerkesztő, Jakab-Benke Nándor és Papp Attila Zsolt szerző, szerkesztő Boros Loránd kérdéseire válaszolva tekintette át az alkotótábor- és fesztiválszervezéssel is foglalkozó Filmtett múltját, jelenét és jövőjét.
Kiderült, az alapító csapat a Krónika filmkritikarovata köré szerveződött, a filmes szaklap megjelentetését egy nyertes pályázat tette lehetővé, ami magukat a pályázókat is meglepte. Mivel a havonta megjelenő nyomtatott lap terjesztése nehézkes volt – iroda híján az egyik szerkesztő bérlakásán csomagolták, a Korona nemzetközi gyorssal eljuttatták el a Székelyföldre –, felmerült az internetes verzió ötlete.
A világháló révén jóval több olvasóhoz sikerült eljutni – az első kattintás például Dél-Koreából érkezett, de Erdélyen kívül Kárpát-medence-szerte követik a Filmtett.ro-t; így a szerkesztőcsapat lemondott a nyomdaszagról, és emellett döntött. Ez lehetőséget ad arra, hogy napi rendszerességgel jelenjenek meg írások, a filmek bemutatójától számított egy-két napon belül kritikák – hangzott el.
Az erdélyi, magyar, Kárpát-medencei vonatkozású anyagok mellett az európai filmekre összpontosítanak, de nem hagyhatják figyelmen kívül Hollywoodot sem, ahogy az egyre fejlődő kínai piactól sem tekinthetnek el – vázolták a szerkesztési elveket.
A filmes műhely gondolatát erősítette az először 2002-ben megszervezett alkotótábor, mely egyfajta kicsinyített filmgyárként működik. A résztvevők nemcsak betekintést nyerhetnek a szakmába, de a tíznapos intenzív közös munka során élesben is kipróbálhatják magukat. Ráadásul a szervezők olyan filmesszakmákra is koncentrálnak, amelyből hiány van Erdélyben – ilyen a hangmérnök, a rendezőasszisztens vagy a gyártásvezető.
A táborban készült rövidfilmekből, animációkból rövid ízelítőt is kaptak a jelenlévők. Ezek bemutatására egyébként jó terepként szolgál az először 2001-ben megszervezett Filmtettfeszt, mely elsősorban a budapesti Filmszemle díjnyertes filmjeit, alkotóit akarja megismertetni az erdélyi közönséggel.
A fesztivált Kolozsváron kívül számos más városban is megszervezik, idén pedig versenyszekciót is terveznek indítani az erdélyi rövidfilmek számára. Saját kiadványaik, rendezvényeik mellett a filmtettesek jó kapcsolatot ápolnak a szakma képviselőivel, a filmes képzést biztosító Sapientia egyetemmel vagy a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivállal (TIFF), melynek 2013 óta ők szervezik a magyar napját.
A hallgatóság soraiból elhangzott, míg a 2000-es évek elején a színházi és irodalmi közeg „lassan mozdult”, a filmes csapat gyorsan szerveződött, maga köré gyűjtötte és sokat adott, ad a kolozsvári magyar diákságnak.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!