Nemcsak filmes szaklapot akartak kiadni, kezdetektől filmesműhelyben gondolkodtak az immár 15 éves Filmtett alapítói, szerkesztői – derült ki az Erdélyi Magyar Filmszövetség által szervezett, a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott kedd esti beszélgetésen.
2015. február 04., 20:082015. február 04., 20:08
Zágoni Balázs alapító, Zágoni Bálint menedzser, Buzogány Klára főszerkesztő, Jakab-Benke Nándor és Papp Attila Zsolt szerző, szerkesztő Boros Loránd kérdéseire válaszolva tekintette át az alkotótábor- és fesztiválszervezéssel is foglalkozó Filmtett múltját, jelenét és jövőjét.
Kiderült, az alapító csapat a Krónika filmkritikarovata köré szerveződött, a filmes szaklap megjelentetését egy nyertes pályázat tette lehetővé, ami magukat a pályázókat is meglepte. Mivel a havonta megjelenő nyomtatott lap terjesztése nehézkes volt – iroda híján az egyik szerkesztő bérlakásán csomagolták, a Korona nemzetközi gyorssal eljuttatták el a Székelyföldre –, felmerült az internetes verzió ötlete.
A világháló révén jóval több olvasóhoz sikerült eljutni – az első kattintás például Dél-Koreából érkezett, de Erdélyen kívül Kárpát-medence-szerte követik a Filmtett.ro-t; így a szerkesztőcsapat lemondott a nyomdaszagról, és emellett döntött. Ez lehetőséget ad arra, hogy napi rendszerességgel jelenjenek meg írások, a filmek bemutatójától számított egy-két napon belül kritikák – hangzott el.
Az erdélyi, magyar, Kárpát-medencei vonatkozású anyagok mellett az európai filmekre összpontosítanak, de nem hagyhatják figyelmen kívül Hollywoodot sem, ahogy az egyre fejlődő kínai piactól sem tekinthetnek el – vázolták a szerkesztési elveket.
A filmes műhely gondolatát erősítette az először 2002-ben megszervezett alkotótábor, mely egyfajta kicsinyített filmgyárként működik. A résztvevők nemcsak betekintést nyerhetnek a szakmába, de a tíznapos intenzív közös munka során élesben is kipróbálhatják magukat. Ráadásul a szervezők olyan filmesszakmákra is koncentrálnak, amelyből hiány van Erdélyben – ilyen a hangmérnök, a rendezőasszisztens vagy a gyártásvezető.
A táborban készült rövidfilmekből, animációkból rövid ízelítőt is kaptak a jelenlévők. Ezek bemutatására egyébként jó terepként szolgál az először 2001-ben megszervezett Filmtettfeszt, mely elsősorban a budapesti Filmszemle díjnyertes filmjeit, alkotóit akarja megismertetni az erdélyi közönséggel.
A fesztivált Kolozsváron kívül számos más városban is megszervezik, idén pedig versenyszekciót is terveznek indítani az erdélyi rövidfilmek számára. Saját kiadványaik, rendezvényeik mellett a filmtettesek jó kapcsolatot ápolnak a szakma képviselőivel, a filmes képzést biztosító Sapientia egyetemmel vagy a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivállal (TIFF), melynek 2013 óta ők szervezik a magyar napját.
A hallgatóság soraiból elhangzott, míg a 2000-es évek elején a színházi és irodalmi közeg „lassan mozdult”, a filmes csapat gyorsan szerveződött, maga köré gyűjtötte és sokat adott, ad a kolozsvári magyar diákságnak.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!