
Fotó: Kiss Gábor/MTI
„Arcokat szeretnék hosszan megfigyelni, mutatni, azt láttatni, ahogy az érzelmek megszületnek és megváltoznak” – osztotta meg ars poetikáját kolozsvári közönségével Szabó István. A 83 éves Oscar-díjas rendező új alkotásán, a Zárójelentésen kívül a TIFF magyar napján másik nyolc magyar filmet is bemutattak.
2021. július 29., 15:422021. július 29., 15:42
2021. július 31., 23:022021. július 31., 23:02
„Nézzék a színészeket!” – üzente kolozsvári közönségének Szabó István rendező, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) magyar díszmeghívottja. Az Oscar- és Kossuth-díjas filmrendező szerdán este, a TIFF magyar napja keretében vett részt új filmje, a Zárójelentés vetítésén a Győzelem (Victoria) moziban.
A neves filmest Tudor Giurgiu fesztiváligazgató mutatta be a közönségnek fiatalkora egyik meghatározó rendezőjeként.
A Zárójelentésben Szabó a Sörgyári capriccio egyik ikonikus jelenetével emlékezik a cseh rendezőóriásra, és a stáblistán annak mosolygó arcát is megmutatja.
„Arcokat szeretnék hosszan megfigyelni, mutatni, azt láttatni, ahogy az érzelmek megszületnek és megváltoznak” – osztotta meg ars poeticáját közönségével a vetítés után Szabó István. Elmondása szerint sokat elmélkedett azon, hogy mi az, ami a filmet egyedivé teszi a többi művészeti ággal szemben, van-e benne valami eredeti, vagy csak „koktél”, amiben van egy kis színház, zene, kép?
Ezt nem lehet megírni, lefesteni, színházban eljátszani, erre egyedül csak a film képes – hangsúlyozta az Oscar- és Kossuth-díjas rendező.
Szabó István a közönség kérdéseire is válaszolt
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Tolsztoj Feltámadás című regényét idézve kifejtette, hogy erre a nagy orosz író is rájött, egy párbeszéd leírásakor a két szereplő tekintetének találkozásáról megjegyzi „elmondanak olyasmit, amit szavakkal nem lehet elmondani”. „Tolsztoj megírta, hogy mi értelme van a filmnek, még mielőtt az megszületett volna” – jegyezte meg.
Arcokon megjelenő érzéseket, érzelmeket mutató közelképek uralják a Zárójelentést is. Tavaly elkészült filmjéről Szabó István elismerte, hogy „lassú, nyugodt film”, nem olyan, amilyeneket napjainkban a tévében mutatnak. Bevallása szerint épp amiatt, mert a szereplők által átélt érzelmeket akarta megmutatni.
– jellemezte a főszereplő, a kényszernyugdíjba küldött neves kardiológus, Stephanus doktor történetét. Az egyik napról a másikra dologtalanná váló orvos leutazva szülőfalujába úgy dönt, elvállalja édesapja korábbi praxisát. Bár teljes odaadással űzi hivatását, a községben uralkodó áldatlan állapotok, a kisstílű, ártalmas politikai csatározások, a gyűlölködés, gonoszság rádöbbenti arra, gyerekkora meghitt helyszíne már nem az, ami volt. Kénytelen leszámolni a múlttal és más utat választani.
Klaus-Maria Brandauer és Eperjes Károly a Zárójelentésben
Fotó: Facebook/Zárójelentés
A Zárójelentést nézve azt érezzük, hogy a világ reménytelen, az emberek gonoszak – a film bővelkedik társadalomkritikai és életrajzi elemekben: a magyarországi egészségügyi rendszer bemutatása, a kivándorlás kérdésének feszegetése mellett a múlttal való szembenézés kérdése is megjelenik benne, mintegy utalásképp a rendező 2006-ban kipattant ügynökmúltjára.
Szabó Istvánt tavaly a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal tüntette volna ki, de úgy döntött, hogy nem veszi át a díjat, mivel sokan kritizálták ügynökmúltja miatt.
Szabó István filmjén kívül a TIFF-en nyolc magyar filmet láthat a fesztivál közönsége, ezek zömét először szerdán este, szinte azonos időpontban vetítették le.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása mellett – mely a versenyprogramban szerepel – Nagy Dénes Természetes fény című világháborús története, Fliegauf Benedek Rengeteg – Mindenhol látlak című filmje és Hajdu Szabolcs Kolozsváron forgatott Békeideje látható. Emellett Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét is vetítik a kolozsvári Molnár Levente főszereplésével, illetve Dér Asia és Haragonics Sára Anyáim története című alkotását.
majd este szabadtéren nézhették meg Felméri Cecília kolozsvári rendező első nagyjátékfilmjét, a román-magyar koprodukcióban készült Spirált.
Fotó: Jakab Mónika
Az esősre sikeredett magyar nap alternatív programokban is bővelkedett, idén sem maradt el a szokásos gulyásfőzés a Bánffy-palota udvarán, melyet a budapesti Hét Hat Klub koncertje követett, de a TIFF-házban is magyar zenekar, a csíkszeredai Ineffable szórakoztatta a fesztiválozókat.

A szerelem még egy agysebésznek is elveheti az eszét, láttatja csodálatos, álomszerű képekkel a szerelmet a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) magyar versenyfilmje. A félidőhöz közeledő kolozsvári filmszemle egyik érdekes alkotása a temesvári underground mozgalmat bemutató dokumentumfilm is.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!