2009. január 20., 09:382009. január 20., 09:38
A kiadó életében ez az első filmes könyv, és mint azt Visky András a könyvműhely igazgatója kiemelte: jelentős döntés, hogy a kiadó egy olyan tudományág képviseletében jelentet meg könyvet, amilyenben még soha. Visky egyben azt is bejelentette, hogy a kiadó a továbbiakban is szeretne kiadni filmes könyveket. Mint mondta, a könyv kiadása „nagy kalandnak” számított, azért is, mert igazi kihívás volt a kiadó számára olyan formát találni, amely felidézi valamennyire a tárgy formavilágát is.
Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című könyv tulajdonképpen a szerző doktori disszertációjának szövegét tartalmazza, erről Margitházi Beja azt mondta el, hogy a téma kiválasztásánál nagy szerepet játszott Gilles Deleuze provokatív mondata, amely egyben a könyv kiindulópontjául is szolgált: „nem létezik arcnagyközeli, az arc maga a nagyközeli, a nagyközeli eleve arc ”. Margitházi Beja könyve négy fejezetre tagolódik, ezeken keresztül tárgyalja az arc szerepét a filmben, ahogy a szerző megfogalmazta: a négy fejezet négy különböző szögbe állított tükör, amelyeken keresztül ugyanazt a témát mutatja be.
„Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállalkozik. Az arcok premier plánjai úgy olvadtak be a film egyéb vizuális effektusai közé, hogy – erőteljes hatásukat megőrizve – alig árulkodnak azokról a bonyolult optikai és proxemikai, esztétikai és filozófiai kérdésekről, melyeket a közelkép, különösen az arcnagyközeli meghatározása vagy filmtörténete vet föl” – áll a könyv borítóján.
A filmvásznat teljesen betöltő arcok eleinte menekülésre vagy felháborodásra késztették a közönséget, legkorábban a 10-es években kezdték elfogadni a filmben az arc látványát, addig botránykeltőnek számított, de a rendezőket azóta is izgatja az ásító, grimaszoló, érző, kifejező arc ábrázolása. Mint azt a bemutatón elhangzó beszélgetésen Visky András megjegyezte, Szabó István filmrendező szerint az arc a filmnyelv legidentikusabb mozzanata. Dimény Áron pedig arról beszélt, hogy a színész számára az arc megmutatása mindig radikális feltárulkozást jelent.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.