Ferenczes István Kossuth-, Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, író, szerkesztő nyolcvan éves
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület
Ferenczes István Kossuth-díjas költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztőjét köszöntik 80. születésnapján Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán. Ferenczes István érdemeit írók, költők, szerkesztők méltatják.
2025. január 10., 19:352025. január 10., 19:35
A kerek évfordulós Kossuth-, Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, író, szerkesztő tiszteletére szervezett születésnapi ünnepséget január 16-án, csütörtökön 18 órától tartják Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, a Lázár-ház eskütermében, a Gál Sándor utca 9. alatt. Házigazda: Dolhai István főkonzul. A Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztőjét köszöntik: Benkő Levente, Ferencz Imre, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Király László, Kristó Tibor, Lövétei Lázár László, Mirk Szidónia-Kata, Molnár Vilmos és Szántai János. A moderátor Zsidó Ferenc, a székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Kérdésünkre, hogy mi az, amire talán a legbüszkébb szerteágazó tevékenységéből, Ferenczes István úgy válaszolt: a büszkeség távol áll tőle, és egy alkotó ember sohasem lehet elégedett. „De a kitüntetések természetesen egy kicsit kenegetik a szíve körül az alkotót. Persze a díjaktól nem lettem sem jobb, sem rosszabb író, az élet ment tovább. A kínlódásaimat, lelkiismeret-furdalásokat, amik állandóak voltak, enyhítették az elismerések, de büszkeségről nem beszélhetek, különben sem vagyok büszke fajta” – mondta Ferenczes.
Írók, költők, szerkesztők köszöntik az ünnepeltet január 24-én Csíkszeredában
Fotó: Székelyföld kulturális folyóirat
Ferenczes István 1945-ben született Csíkpálfalván. „Családja kulákosítása után kisdiákként a szülőföldjétől távol, a bánsági Lugoson volt kénytelen tanulni. »Örökös honvágy« – talán ez a legjellemzőbb lelkiállapot Ferenczes középiskolás diákéveire, egyáltalán nem véletlen, hogy a későbbiekben annyira szívén viseli nemcsak a székelyek, hanem a moldvai csángómagyarok sorsát is” – hangzott el a Magyar Érdemrend Középkeresztje átadásakor a laudációban.
A későbbiekben alapító főszerkesztőként 1997 októberén útjára indította a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóiratot, amely azóta is a Kárpát-medence egyik legolvasottabb, legtöbb előfizetővel rendelkező kulturális folyóirata. Ugyancsak Ferenczes vállalta a Sepsiszentgyörgyön csődbe jutott csángó újság, a kétnyelvű Moldvai Magyarság kiadását-szerkesztését is.
A sorozat 2012 tavaszán indult útjára, az utolsó, 100. kötet pedig 2021 őszén jelent meg. Mindeközben természetesen az írással sem szakított Ferenczes István. Versei folyamatosan jelentek meg erdélyi és magyarországi folyóiratokban, könyvet írt a Maniu-gárdisták 1944-es csíkszentdomokosi mészárlásáról, riportnovellákat a moldvai csángókról (Ordasok tépte tájon, 1998). Életművére 2018-ban, Veszedelmekről álmodom című monumentális dokumentumregényével tette fel a koronát, amelyben – építész édesapja figuráját állítva a középpontba – csíki kishazájáról és annak népéről emlékezik meg.
amikor 2021-ben elnyerte a Príma díjat, az elismeréssel járó 5 millió forintot az utolsó fillérig felajánlotta az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületnek.
Kossuth-díjat adományozott Ferenczes István költő, szerkesztő, Selmeczi György zeneszerző, Kálmándy Mihály operaénekes, valamint Tamás Menyhért költő, író részére Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!