
Az Oscar-díjas Kertész Mihály 1914-ben készült, A tolonc című némafilmje felújítását és digitalizálását 14 millió forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap legutóbbi döntőbizottsági határozatával.
2013. június 04., 15:282013. június 04., 15:28
„A tolonc című film a magyar és egyetemes filmtörténet unikális alkotása. A Casablanca (1942) Oscar-díjas rendezője, Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály korai filmje Kolozsváron forgott 1914-ben” – idézte fel a filmalap keddi közleménye. A főszerepben a korszak színészóriása, Jászai Mari látható, mellette Berky Lili és Várkonyi Mihály, mindketten koruk filmsztárjai voltak. Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története egy nagy sikerű népszínmű mozgóképes adaptációja, amelynek forgatókönyvét Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója jegyezte.
A tolonc igazi filmritkaság, hiszen Jászai Marinak ez az egyetlen fennmaradt filmje. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) legértékesebb gyűjteményi darabjai között tartja számon a film egyetlen nitrokópiáját, amelyet The Undesirable címmel feltehetően amerikai moziforgalmazásban vetítettek az 1920-as években, majd szerencsés véletlenek sorozatának köszönhetően került vissza Magyarországra 2008-ban.
Az archívum Gyürey Vera kezdeményezésére vágott bele a rendkívül rossz állapotú kópia felújítási lehetőségeinek feltérképezésébe. A tervek szerint mintegy egy évet igényelnek a felújítási munkálatok, amelyek során a film hosszú távú megőrzése érdekében digitális és fizikai hordozók készülnek.
„A tolonc című film felújítását filmtörténeti jelentőségének, valamint Kertész Mihály hírnevének köszönhetően számottevő szakmai érdeklődés és várakozás övezi, világszerte élvonalbeli filmfórumok fogják műsorra tűzni. A tolonc című film 100. születésnapjának megünneplésére nagyszabású hazai díszbemutatót terveznek, és a közönség is újra felfedezheti Kertész Mihály remekművét\" - szerepel a közleményben.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
szóljon hozzá!