Feltárni a mintán belüli, egyéni életutat: kultúrtörténeti csemegézés Nyáry Krisztián íróval a Sepsibookon

– magyarázta Nyáry. Kifejtette, Petőfi hamar jött népszerűsége ellenére elképzelése, hogy költeményeivel a magyar paraszti kultúrát is megváltoztatja, és olvasó réteggé neveli annak embereit, kissé naivnak, de nem minden alap nélkülinek bizonyult, hiszen két-három generációval később ez is megvalósulhatott.

Az író arra is rámutatott, abban, hogy Petőfi közismertté váljon,Vörösmarty Mihálynak, a nemzet első számú költőjének is nagy szerepe volt, aki az elindulás szakaszában kitartóan pártfogolta az ifjú tehetséget. A helység kalapácsát követően sorra kezdték felfedezni a kiadók Petőfit, amíg megtalálta első komoly kiadóját, a német ajkú Emil Gustavot. Karrierje ezután, akár egy könnyűzenei csillagé ívelt felfelé. „Esténként fáklyás felvonulás van az ablaka előtt, illetve annyira fontos „sztár” lesz, hogy azt is megengedhette magának, hogy olyan lányok köréből válasszon magának társat, akiről azelőtt álmodni sem mert volna egy mészáros fia” – emelte ki az író.

Bizonyítja ezt a Szendrey Júliával való házasságkötés is, amely korábban elképzelhetetlen lett volna, Petőfi esetében mégis megvalósult. „Olyan egyéni forradalom ez, amelynek nincs párja a magyar irodalomban” – tette hozzá Nyáry Krisztián, kiemelve, hogy ehhez egy olyan magasfokú tudatosságra volt szükség, amely által a mai magyar irodalomban megszerzett helyét is elfoglalhatta.

A történelmi helyzetek foglyai

Irodalom- és kultúrtörténeti szakemberként Nyáry Krisztián az elmúlt évek kutatásai és könyvkiadásai révén megannyi sorstörténettel találkozott, így adja magát a kérdés, mennyire rajzolódik ki egyfajta hasonlóság az egyes sorstörténetek közt, illetve hogy az író inkább az egyéni történetekre fókuszál-e, vagy rendszerben és tipológiákban látja az általa felgöngyölített életrajzokat. Mint mondta, meglátása szerint a kettő nem elválasztható egymástól, bizonyos minták ugyanis nagyon hasonlítanak az egyes alkotók esetében, ugyanakkor minden életútnak megvan a maga sajátossága.

– fejtette ki. Rámutatott, hogy a festőkről összeállított kötet során számára is nagy felismerés volt, hogy a magyar festőfeleségek élete kísértetiesen hasonlít egymásra, több festő és képzőművész között köttetett házasság esetében ugyanis észrevehető, hogy a festő feleség felhagy alkotói mivoltával, és annak szenteli életét, hogy férjének művészi pályáját egyengesse.

 Az életrajz beemeli a festőket és a zeneszerzőket a kultúrtörténetbe

Festői szerelmek című 2016-os könyvében Nyáry Krisztián épp ezeket a történeteket veszi górcső alá, lerántva a leplet több magyar festményen látható portré modelljéről, az adott festőhöz fűződő szerelem részleteiről.

A magyar festők életrajzának többéves kutatásával töltött idő során az író számára kirajzolódott, hogy a köztudat valamelyest megkülönbözteti, máshová helyezi a festőket és a zenészeket: míg Ady Endrét valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, addig mondjuk Rippl-Rónai Józsefről már sokak számára elkél egy kis életrajzi ismertető.

– emelte ki Nyáry Krisztián. A téma kapcsán az író az életrajzi szövegek megírását is szorgalmazta, véleménye szerint ugyanis a festőkről és a zenészekről írt életrajzok arra is hatással vannak, amit az általuk létrehozott műről gondolunk: egyrészt kultúrtörténeti referenciaként szolgálnak, hogy térben és időben jobban elhelyezhessük az adott művészt, illetve komoly szerepet töltenek be abban, hogy egy adott műalkotás mennyit ér.