Petőfi magánéleti forradalmáról is beszélt Nyáry Krisztián a vasárnap zárult sepsiszentgyörgyi könyvvásáron
Fotó: Facebook/SepsiBook
A festőkről és zeneszerzőkről lényegesen kevesebb életrajzi adatot tudunk, mint az írókról, költőkről – mutatott rá Nyáry Krisztián magyarországi író a magyar kultúra irodalom-központúságára a sepsiszentgyörgyi Sepsibook könyvvásár zárónapján, vasárnap délután.
2022. május 30., 14:242022. május 30., 14:24
A magyar irodalom közismert és kevésbé népszerű alakjainak életét több kötetében is feltáró Nyáry Krisztián eddig megjelent könyveiből szemezgetve osztott meg néhány érdekes történetet az irodalom nagyjainak életéből, rámutatva az ezekből kirajzolódó sorsmintázatokra.
Nyáry Krisztián kezdetnek a Fölébredett a Föld – Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből című könyvről és Petőfi Sándorról beszélt, a forradalom körüli szerepvállalásán túl az alkotói kivételességére is kitért. Mint mondta, ezt azóta sem tudta más író megismételni, hiszen tizennégy hónap alatt olyan hat könyvet adott ki, amelyek nagy hatást gyakoroltak „a nem feltétlenül magyar anyanyelvű, de magyarrá válni akaró, polgári lakosság körében”. Tudniillik a költő olvasóit elsősorban ez a réteg, nem pedig a parasztság képezte: utóbbiak legföljebb a megzenésített változatok révén ismerhették a költeményeket.
– magyarázta Nyáry. Kifejtette, Petőfi hamar jött népszerűsége ellenére elképzelése, hogy költeményeivel a magyar paraszti kultúrát is megváltoztatja, és olvasó réteggé neveli annak embereit, kissé naivnak, de nem minden alap nélkülinek bizonyult, hiszen két-három generációval később ez is megvalósulhatott.
Az író arra is rámutatott, abban, hogy Petőfi közismertté váljon,Vörösmarty Mihálynak, a nemzet első számú költőjének is nagy szerepe volt, aki az elindulás szakaszában kitartóan pártfogolta az ifjú tehetséget. A helység kalapácsát követően sorra kezdték felfedezni a kiadók Petőfit, amíg megtalálta első komoly kiadóját, a német ajkú Emil Gustavot. Karrierje ezután, akár egy könnyűzenei csillagé ívelt felfelé. „Esténként fáklyás felvonulás van az ablaka előtt, illetve annyira fontos „sztár” lesz, hogy azt is megengedhette magának, hogy olyan lányok köréből válasszon magának társat, akiről azelőtt álmodni sem mert volna egy mészáros fia” – emelte ki az író.
Bizonyítja ezt a Szendrey Júliával való házasságkötés is, amely korábban elképzelhetetlen lett volna, Petőfi esetében mégis megvalósult. „Olyan egyéni forradalom ez, amelynek nincs párja a magyar irodalomban” – tette hozzá Nyáry Krisztián, kiemelve, hogy ehhez egy olyan magasfokú tudatosságra volt szükség, amely által a mai magyar irodalomban megszerzett helyét is elfoglalhatta.
Irodalom- és kultúrtörténeti szakemberként Nyáry Krisztián az elmúlt évek kutatásai és könyvkiadásai révén megannyi sorstörténettel találkozott, így adja magát a kérdés, mennyire rajzolódik ki egyfajta hasonlóság az egyes sorstörténetek közt, illetve hogy az író inkább az egyéni történetekre fókuszál-e, vagy rendszerben és tipológiákban látja az általa felgöngyölített életrajzokat. Mint mondta, meglátása szerint a kettő nem elválasztható egymástól, bizonyos minták ugyanis nagyon hasonlítanak az egyes alkotók esetében, ugyanakkor minden életútnak megvan a maga sajátossága.
– fejtette ki. Rámutatott, hogy a festőkről összeállított kötet során számára is nagy felismerés volt, hogy a magyar festőfeleségek élete kísértetiesen hasonlít egymásra, több festő és képzőművész között köttetett házasság esetében ugyanis észrevehető, hogy a festő feleség felhagy alkotói mivoltával, és annak szenteli életét, hogy férjének művészi pályáját egyengesse.
Festői szerelmek című 2016-os könyvében Nyáry Krisztián épp ezeket a történeteket veszi górcső alá, lerántva a leplet több magyar festményen látható portré modelljéről, az adott festőhöz fűződő szerelem részleteiről.
A magyar festők életrajzának többéves kutatásával töltött idő során az író számára kirajzolódott, hogy a köztudat valamelyest megkülönbözteti, máshová helyezi a festőket és a zenészeket: míg Ady Endrét valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, addig mondjuk Rippl-Rónai Józsefről már sokak számára elkél egy kis életrajzi ismertető.
– emelte ki Nyáry Krisztián. A téma kapcsán az író az életrajzi szövegek megírását is szorgalmazta, véleménye szerint ugyanis a festőkről és a zenészekről írt életrajzok arra is hatással vannak, amit az általuk létrehozott műről gondolunk: egyrészt kultúrtörténeti referenciaként szolgálnak, hogy térben és időben jobban elhelyezhessük az adott művészt, illetve komoly szerepet töltenek be abban, hogy egy adott műalkotás mennyit ér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!