Petőfi magánéleti forradalmáról is beszélt Nyáry Krisztián a vasárnap zárult sepsiszentgyörgyi könyvvásáron
Fotó: Facebook/SepsiBook
A festőkről és zeneszerzőkről lényegesen kevesebb életrajzi adatot tudunk, mint az írókról, költőkről – mutatott rá Nyáry Krisztián magyarországi író a magyar kultúra irodalom-központúságára a sepsiszentgyörgyi Sepsibook könyvvásár zárónapján, vasárnap délután.
2022. május 30., 14:242022. május 30., 14:24
A magyar irodalom közismert és kevésbé népszerű alakjainak életét több kötetében is feltáró Nyáry Krisztián eddig megjelent könyveiből szemezgetve osztott meg néhány érdekes történetet az irodalom nagyjainak életéből, rámutatva az ezekből kirajzolódó sorsmintázatokra.
Nyáry Krisztián kezdetnek a Fölébredett a Föld – Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből című könyvről és Petőfi Sándorról beszélt, a forradalom körüli szerepvállalásán túl az alkotói kivételességére is kitért. Mint mondta, ezt azóta sem tudta más író megismételni, hiszen tizennégy hónap alatt olyan hat könyvet adott ki, amelyek nagy hatást gyakoroltak „a nem feltétlenül magyar anyanyelvű, de magyarrá válni akaró, polgári lakosság körében”. Tudniillik a költő olvasóit elsősorban ez a réteg, nem pedig a parasztság képezte: utóbbiak legföljebb a megzenésített változatok révén ismerhették a költeményeket.
– magyarázta Nyáry. Kifejtette, Petőfi hamar jött népszerűsége ellenére elképzelése, hogy költeményeivel a magyar paraszti kultúrát is megváltoztatja, és olvasó réteggé neveli annak embereit, kissé naivnak, de nem minden alap nélkülinek bizonyult, hiszen két-három generációval később ez is megvalósulhatott.
Az író arra is rámutatott, abban, hogy Petőfi közismertté váljon,Vörösmarty Mihálynak, a nemzet első számú költőjének is nagy szerepe volt, aki az elindulás szakaszában kitartóan pártfogolta az ifjú tehetséget. A helység kalapácsát követően sorra kezdték felfedezni a kiadók Petőfit, amíg megtalálta első komoly kiadóját, a német ajkú Emil Gustavot. Karrierje ezután, akár egy könnyűzenei csillagé ívelt felfelé. „Esténként fáklyás felvonulás van az ablaka előtt, illetve annyira fontos „sztár” lesz, hogy azt is megengedhette magának, hogy olyan lányok köréből válasszon magának társat, akiről azelőtt álmodni sem mert volna egy mészáros fia” – emelte ki az író.
Bizonyítja ezt a Szendrey Júliával való házasságkötés is, amely korábban elképzelhetetlen lett volna, Petőfi esetében mégis megvalósult. „Olyan egyéni forradalom ez, amelynek nincs párja a magyar irodalomban” – tette hozzá Nyáry Krisztián, kiemelve, hogy ehhez egy olyan magasfokú tudatosságra volt szükség, amely által a mai magyar irodalomban megszerzett helyét is elfoglalhatta.
Irodalom- és kultúrtörténeti szakemberként Nyáry Krisztián az elmúlt évek kutatásai és könyvkiadásai révén megannyi sorstörténettel találkozott, így adja magát a kérdés, mennyire rajzolódik ki egyfajta hasonlóság az egyes sorstörténetek közt, illetve hogy az író inkább az egyéni történetekre fókuszál-e, vagy rendszerben és tipológiákban látja az általa felgöngyölített életrajzokat. Mint mondta, meglátása szerint a kettő nem elválasztható egymástól, bizonyos minták ugyanis nagyon hasonlítanak az egyes alkotók esetében, ugyanakkor minden életútnak megvan a maga sajátossága.
– fejtette ki. Rámutatott, hogy a festőkről összeállított kötet során számára is nagy felismerés volt, hogy a magyar festőfeleségek élete kísértetiesen hasonlít egymásra, több festő és képzőművész között köttetett házasság esetében ugyanis észrevehető, hogy a festő feleség felhagy alkotói mivoltával, és annak szenteli életét, hogy férjének művészi pályáját egyengesse.
Festői szerelmek című 2016-os könyvében Nyáry Krisztián épp ezeket a történeteket veszi górcső alá, lerántva a leplet több magyar festményen látható portré modelljéről, az adott festőhöz fűződő szerelem részleteiről.
A magyar festők életrajzának többéves kutatásával töltött idő során az író számára kirajzolódott, hogy a köztudat valamelyest megkülönbözteti, máshová helyezi a festőket és a zenészeket: míg Ady Endrét valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, addig mondjuk Rippl-Rónai Józsefről már sokak számára elkél egy kis életrajzi ismertető.
– emelte ki Nyáry Krisztián. A téma kapcsán az író az életrajzi szövegek megírását is szorgalmazta, véleménye szerint ugyanis a festőkről és a zenészekről írt életrajzok arra is hatással vannak, amit az általuk létrehozott műről gondolunk: egyrészt kultúrtörténeti referenciaként szolgálnak, hogy térben és időben jobban elhelyezhessük az adott művészt, illetve komoly szerepet töltenek be abban, hogy egy adott műalkotás mennyit ér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!