
Kádár Elemér néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa
Fotó: Bethlendi Tamás
„Ma sokan azt hiszik, a tánc a szórakozás eszköze, vagy ami még rosszabb: a szórakoztatásé. És ilyenképpen ebben a világjárványos, gazdasági válságos, otthonainkba húzódva a jövő miatt aggódó időkben azt gondoljuk, ebben a táncnak nincs helye, nincs szerepe. Pedig nagyonis van” – fogalmazott a tánc szerdai világnapja apropóján Kádár Elemér kézdivásárhelyi néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa.
2020. április 29., 16:222020. április 29., 16:22
2020. április 29., 16:342020. április 29., 16:34
„A tánc a legősibb nyelv – ezt szinte mindenki tudja, már-már közhely. De mélyebben belegondolni nem szoktunk. Pedig hát, a tánc a beszélt nyelv előtt, ami nagyjából ötvenezer éves, több, mint egymillió évig a legkifinomultabb, legmagasabb szintje volt az ősemberek mutogató gesztus- és testtartásnyelvezetének” – mondta el a tánc szerdai világnapja apropóján a Krónika megkeresésére Kádár Elemér kézdivásárhelyi néptáncpedagógus, koreográfus, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársa.
Mint kifejtette, a tánccal „szóltak” eleink a szellemekhez, de gyakran egymáshoz is,
„Ma sokan azt hiszik, a tánc a szórakozás eszköze, vagy ami még rosszabb: a szórakoztatásé. És ilyenképpen ebben a világjárványos, gazdasági válságos, otthonainkba húzódva a jövő miatt aggódó időkben azt gondoljuk, ebben a táncnak nincs helye, nincs szerepe. Pedig mindannyian ismerjük a görög Zorbász történetét, a tánc szerepét az ő életében, sőt vannak, akik ismerik Nietzsche ide vonatkozó szavait is: „csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni” – fejtette ki a táncpedagógus. Mint fogalmazott,
„ A tánc, mint nyelv, természetesen monológra is alkalmas. Mintsem egy gyóntatószékben térdelve, vagy egy rendelői heverőn beszélnék, hanyatt fekve a mennyezetre bámulván, magamat keresvén, hangosan gondolkozván, inkább táncolok. Mint egy szibériai, vagy indián sámán, mint egy táltos. Ha egyedül, hát egyedül. Isten látja, s ha jól csinálom, együtt táncol velem. És már nem is vagyok egyedül”– tette hozzá Kádár Elemér.
A koreográfus kifejtette, meglátása szerint a tánc által olyan spirituális élmény érhető el, ami felszabadít, meggyógyít. „Szent Ágoston ezt mondja és én vallom, tanúsítom, hogy igaz:
Április 29-én emlékeznek meg a tánc világnapjáról, amelyet Jean-Georges Noverre, francia balett-táncos születésnapjához köthetően 1982 óta ezen a napon ünnepelnek szerte a világon. A tánc világnapja alkalmából a Nemzetközi Színházi Intézet üzenetét évente más-más személy fogalmazza meg. Idén Gregory Vuyani Maqoma dél-afrikai táncművész, színész, koreográfus és táncpedagógus osztotta meg gondolatait.
Üzenetében saját táncélményéről vall, amelyet a kihívás és küzdelem fogalompárosában ragad meg, és arra buzdít, hogy a tánc segítségével – most inkább, mint valaha – az emberiességre, összefogásra emlékeztessük a világot. „Minden egyes nap olyan új kihívást jelent, amivel meg kell küzdenem, és csakis a tánc segítségével tudok értelmet adni a világnak. Elképzelhetetlen tragédiákat élünk meg, olyan időszakot, amit legjobban poszthumán korszakként tudnék leírni. Ezért most még sokkal inkább, mint valaha, a tánccal arra kell emlékeztetnünk a világot, hogy létezik még az emberiesség. A cél ezért az, hogy a tánc legyőzhetetlen és oszthatatlan hidrafejjé változzon. Most már csak az kell, hogy még többet táncoljunk!” – szól a dél-afrikai táncművész üzenete.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!