Fotó: Krónika
Tavaly még csak egynapos filmünnepet, idén már animációs fesztivált szervezett a váradi Metrion Egyesület, amely – Balázs Zoltán elnök szerint – a jövőben akár műveket, alkotókat mérő versenyfesztivállá is alakulhat. Az, hogy a MAFF öt napjából hiányzott a versengés izgalma, jót tett a fesztiválnak: a közönség felszabadult hangulatú vetítéseken követhette a kiválasztott filmeket, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság meghívott rendezők pedig baráti beszélgetéseken mutatták be a műfaj lényegét az animációval ismerkedni vágyóknak.
A fesztivál mai zárónapján is két helyszínen, a Szabadság moziban és a Posticum Ifjúsági Központban zajlanak a programok: a filmszínházban hosszabb lélegzetvételű animációs filmek, a Posticumban pedig francia diplomafilmekből és portugál rövidfilmekből összeállított válogatást láthatnak a nézők. Az ifjúsági központban este érdekes műsorral zár a MAFF: 19 órától az első nyilvánosan bemutatott animációs szerzői film a Fantasmagorie készítőjének alakját, Émile Cohlt idézik meg. Amellett ugyanis, hogy október 28-a az animáció világnapja, maga a műfaj is kereken százéves: a világ első stop-motion technikával készített animációját, Cohl fekete háttér előtt pálcikaembereket táncoltató filmjét 1908-ban mutatták be Párizsban.
Annak köszönhetően, hogy a MAFF-on vetített alkotásokat a szervezők nem igyekeztek mindenáron kategóriákba rendezni, a fesztiválon mindenki találhatott kedvére való művet: Ternovszky Béla, Magyar Dániel, Magyar Ádám, Ion Popescu-Gopo, Eric Gutierrez, André Clavel, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság filmjei mellett a programban hangsúlyt kaptak a technikákkal kísérletező fiatal filmesek animációi, akárcsak az elemző jellegű műhelybeszélgetések. Kapcsolódó programjai révén pedig a MAFF megszólította a szélesebb közönséget is: a kezdőnapon az egykori nagyváradi Mikroanimációs Stúdió vezetőjének, Zenobiu Domidénak nemrég megtalált, a Metrion egyesület gondozására bízott munkáiból nyílt kiállítás, és külön délutánt szenteltek Ion Popescu-Gopónak is, akinek Rövid történelem című filmje Aranypálmát nyert az 1957-es Cannes-i Filmfesztiválon. Popescu-Gopóról egykori tanítványa, Victor Antonescu rendező beszélt. „Gopo zsebében mindig volt egy notesz, amelybe lejegyezte ötleteit, vagy éppen rajzolt” – emlékezett vissza Antonescu.
Együttműködési megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.