Fotó: Krónika
Tavaly még csak egynapos filmünnepet, idén már animációs fesztivált szervezett a váradi Metrion Egyesület, amely – Balázs Zoltán elnök szerint – a jövőben akár műveket, alkotókat mérő versenyfesztivállá is alakulhat. Az, hogy a MAFF öt napjából hiányzott a versengés izgalma, jót tett a fesztiválnak: a közönség felszabadult hangulatú vetítéseken követhette a kiválasztott filmeket, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság meghívott rendezők pedig baráti beszélgetéseken mutatták be a műfaj lényegét az animációval ismerkedni vágyóknak.
A fesztivál mai zárónapján is két helyszínen, a Szabadság moziban és a Posticum Ifjúsági Központban zajlanak a programok: a filmszínházban hosszabb lélegzetvételű animációs filmek, a Posticumban pedig francia diplomafilmekből és portugál rövidfilmekből összeállított válogatást láthatnak a nézők. Az ifjúsági központban este érdekes műsorral zár a MAFF: 19 órától az első nyilvánosan bemutatott animációs szerzői film a Fantasmagorie készítőjének alakját, Émile Cohlt idézik meg. Amellett ugyanis, hogy október 28-a az animáció világnapja, maga a műfaj is kereken százéves: a világ első stop-motion technikával készített animációját, Cohl fekete háttér előtt pálcikaembereket táncoltató filmjét 1908-ban mutatták be Párizsban.
Annak köszönhetően, hogy a MAFF-on vetített alkotásokat a szervezők nem igyekeztek mindenáron kategóriákba rendezni, a fesztiválon mindenki találhatott kedvére való művet: Ternovszky Béla, Magyar Dániel, Magyar Ádám, Ion Popescu-Gopo, Eric Gutierrez, André Clavel, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság filmjei mellett a programban hangsúlyt kaptak a technikákkal kísérletező fiatal filmesek animációi, akárcsak az elemző jellegű műhelybeszélgetések. Kapcsolódó programjai révén pedig a MAFF megszólította a szélesebb közönséget is: a kezdőnapon az egykori nagyváradi Mikroanimációs Stúdió vezetőjének, Zenobiu Domidénak nemrég megtalált, a Metrion egyesület gondozására bízott munkáiból nyílt kiállítás, és külön délutánt szenteltek Ion Popescu-Gopónak is, akinek Rövid történelem című filmje Aranypálmát nyert az 1957-es Cannes-i Filmfesztiválon. Popescu-Gopóról egykori tanítványa, Victor Antonescu rendező beszélt. „Gopo zsebében mindig volt egy notesz, amelybe lejegyezte ötleteit, vagy éppen rajzolt” – emlékezett vissza Antonescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok