
Fotó: Krónika
Tavaly még csak egynapos filmünnepet, idén már animációs fesztivált szervezett a váradi Metrion Egyesület, amely – Balázs Zoltán elnök szerint – a jövőben akár műveket, alkotókat mérő versenyfesztivállá is alakulhat. Az, hogy a MAFF öt napjából hiányzott a versengés izgalma, jót tett a fesztiválnak: a közönség felszabadult hangulatú vetítéseken követhette a kiválasztott filmeket, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság meghívott rendezők pedig baráti beszélgetéseken mutatták be a műfaj lényegét az animációval ismerkedni vágyóknak.
A fesztivál mai zárónapján is két helyszínen, a Szabadság moziban és a Posticum Ifjúsági Központban zajlanak a programok: a filmszínházban hosszabb lélegzetvételű animációs filmek, a Posticumban pedig francia diplomafilmekből és portugál rövidfilmekből összeállított válogatást láthatnak a nézők. Az ifjúsági központban este érdekes műsorral zár a MAFF: 19 órától az első nyilvánosan bemutatott animációs szerzői film a Fantasmagorie készítőjének alakját, Émile Cohlt idézik meg. Amellett ugyanis, hogy október 28-a az animáció világnapja, maga a műfaj is kereken százéves: a világ első stop-motion technikával készített animációját, Cohl fekete háttér előtt pálcikaembereket táncoltató filmjét 1908-ban mutatták be Párizsban.
Annak köszönhetően, hogy a MAFF-on vetített alkotásokat a szervezők nem igyekeztek mindenáron kategóriákba rendezni, a fesztiválon mindenki találhatott kedvére való művet: Ternovszky Béla, Magyar Dániel, Magyar Ádám, Ion Popescu-Gopo, Eric Gutierrez, André Clavel, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság filmjei mellett a programban hangsúlyt kaptak a technikákkal kísérletező fiatal filmesek animációi, akárcsak az elemző jellegű műhelybeszélgetések. Kapcsolódó programjai révén pedig a MAFF megszólította a szélesebb közönséget is: a kezdőnapon az egykori nagyváradi Mikroanimációs Stúdió vezetőjének, Zenobiu Domidénak nemrég megtalált, a Metrion egyesület gondozására bízott munkáiból nyílt kiállítás, és külön délutánt szenteltek Ion Popescu-Gopónak is, akinek Rövid történelem című filmje Aranypálmát nyert az 1957-es Cannes-i Filmfesztiválon. Popescu-Gopóról egykori tanítványa, Victor Antonescu rendező beszélt. „Gopo zsebében mindig volt egy notesz, amelybe lejegyezte ötleteit, vagy éppen rajzolt” – emlékezett vissza Antonescu.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.