Fázisképek százéves játéka

Tavaly még csak egynapos filmünnepet, idén már animációs fesztivált szervezett a váradi Metrion Egyesület, amely – Balázs Zoltán elnök szerint – a jövőben akár műveket, alkotókat mérő versenyfesztivállá is alakulhat. Az, hogy a MAFF öt napjából hiányzott a versengés izgalma, jót tett a fesztiválnak: a közönség felszabadult hangulatú vetítéseken követhette a kiválasztott filmeket, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság meghívott rendezők pedig baráti beszélgetéseken mutatták be a műfaj lényegét az animációval ismerkedni vágyóknak.

A fesztivál mai zárónapján is két helyszínen, a Szabadság moziban és a Posticum Ifjúsági Központban zajlanak a programok: a filmszínházban hosszabb lélegzetvételű animációs filmek, a Posticumban pedig francia diplomafilmekből és portugál rövidfilmekből összeállított válogatást láthatnak a nézők. Az ifjúsági központban este érdekes műsorral zár a MAFF: 19 órától az első nyilvánosan bemutatott animációs szerzői film a Fantasmagorie készítőjének alakját, Émile Cohlt idézik meg. Amellett ugyanis, hogy október 28-a az animáció világnapja, maga a műfaj is kereken százéves: a világ első stop-motion technikával készített animációját, Cohl fekete háttér előtt pálcikaembereket táncoltató filmjét 1908-ban mutatták be Párizsban.

Annak köszönhetően, hogy a MAFF-on vetített alkotásokat a szervezők nem igyekeztek mindenáron kategóriákba rendezni, a fesztiválon mindenki találhatott kedvére való művet: Ternovszky Béla, Magyar Dániel, Magyar Ádám, Ion Popescu-Gopo, Eric Gutierrez, André Clavel, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság filmjei mellett a programban hangsúlyt kaptak a technikákkal kísérletező fiatal filmesek animációi, akárcsak az elemző jellegű műhelybeszélgetések. Kapcsolódó programjai révén pedig a MAFF megszólította a szélesebb közönséget is: a kezdőnapon az egykori nagyváradi Mikroanimációs Stúdió vezetőjének, Zenobiu Domidénak nemrég megtalált, a Metrion egyesület gondozására bízott munkáiból nyílt kiállítás, és külön délutánt szenteltek Ion Popescu-Gopónak is, akinek Rövid történelem című filmje Aranypálmát nyert az 1957-es Cannes-i Filmfesztiválon. Popescu-Gopóról egykori tanítványa, Victor Antonescu rendező beszélt. „Gopo zsebében mindig volt egy notesz, amelybe lejegyezte ötleteit, vagy éppen rajzolt” – emlékezett vissza Antonescu.