
Fotó: Krónika
Tavaly még csak egynapos filmünnepet, idén már animációs fesztivált szervezett a váradi Metrion Egyesület, amely – Balázs Zoltán elnök szerint – a jövőben akár műveket, alkotókat mérő versenyfesztivállá is alakulhat. Az, hogy a MAFF öt napjából hiányzott a versengés izgalma, jót tett a fesztiválnak: a közönség felszabadult hangulatú vetítéseken követhette a kiválasztott filmeket, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság meghívott rendezők pedig baráti beszélgetéseken mutatták be a műfaj lényegét az animációval ismerkedni vágyóknak.
A fesztivál mai zárónapján is két helyszínen, a Szabadság moziban és a Posticum Ifjúsági Központban zajlanak a programok: a filmszínházban hosszabb lélegzetvételű animációs filmek, a Posticumban pedig francia diplomafilmekből és portugál rövidfilmekből összeállított válogatást láthatnak a nézők. Az ifjúsági központban este érdekes műsorral zár a MAFF: 19 órától az első nyilvánosan bemutatott animációs szerzői film a Fantasmagorie készítőjének alakját, Émile Cohlt idézik meg. Amellett ugyanis, hogy október 28-a az animáció világnapja, maga a műfaj is kereken százéves: a világ első stop-motion technikával készített animációját, Cohl fekete háttér előtt pálcikaembereket táncoltató filmjét 1908-ban mutatták be Párizsban.
Annak köszönhetően, hogy a MAFF-on vetített alkotásokat a szervezők nem igyekeztek mindenáron kategóriákba rendezni, a fesztiválon mindenki találhatott kedvére való művet: Ternovszky Béla, Magyar Dániel, Magyar Ádám, Ion Popescu-Gopo, Eric Gutierrez, André Clavel, Victor Antonescu és Radu Vasile Igazság filmjei mellett a programban hangsúlyt kaptak a technikákkal kísérletező fiatal filmesek animációi, akárcsak az elemző jellegű műhelybeszélgetések. Kapcsolódó programjai révén pedig a MAFF megszólította a szélesebb közönséget is: a kezdőnapon az egykori nagyváradi Mikroanimációs Stúdió vezetőjének, Zenobiu Domidénak nemrég megtalált, a Metrion egyesület gondozására bízott munkáiból nyílt kiállítás, és külön délutánt szenteltek Ion Popescu-Gopónak is, akinek Rövid történelem című filmje Aranypálmát nyert az 1957-es Cannes-i Filmfesztiválon. Popescu-Gopóról egykori tanítványa, Victor Antonescu rendező beszélt. „Gopo zsebében mindig volt egy notesz, amelybe lejegyezte ötleteit, vagy éppen rajzolt” – emlékezett vissza Antonescu.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.