
2009. február 16., 08:562009. február 16., 08:56
A brit–román–magyar koprodukcióban készült, magyar és román színészekkel Erdélyben forgatott Varga Katalin az egyik Ezüstmedvét érdemelte ki. A zsűri a hangmérnöki munkát, és ennek keretében Székely Tamást és Erdélyi Gábort részesítette elismerésben. A film mind a kritikusok, mind a forgalmazók körében jelentős sikereket ért el.
A rekordok fesztiválja volt a hétvégén befejeződött 59. Berlinale: tíz nap alatt közel 300 ezer nézővel büszkélkedhetett, ami minden korábbi nézőszámot felülmúlt, ugyanakkor még soha ennyi világ-, illetve nemzetközi filmpremiert nem tartottak a berlini mustrán, és a koprodukciós filmek száma is jelentősen meghaladta az eddigieket.
A Tilda Swinton Oscar-díjas brit színésznő által vezetett nemzetközi zsűri a perui rendező, Claudia Llosa The Milk of Sorrow című filmjének ítélte oda a fesztivál legnevesebb elismerését, az Aranymedve-díjat, amelyet impozáns ünnepség keretében Dieter Kosslick fesztiváligazgató adott át a fiatal perui rendezőnek. A díjnyertes film a 32 éves Claudia Llosa második játékfilmje, egy különös, öröklött betegségben szenvedő perui nő életét mutatja be, aki igyekszik leküzdeni saját félelmeit. „Már az egy álom volt, hogy itt vagyok a Berlinálén, és most itt van a kezemben az Aranymedve. Most egész Peru tudni fogja, hogy itt vagyok” – mondta a rendező.
A Berlinale hagyományainak megfelelően az Aranymedve mellett több Ezüstmedve is gazdára talál. A kiemelkedő művészi teljesítményért a nemzetközi zsűri Ezüstmedvével jutalmazta a brit Peter Strickland által rendezett, Erdélyben játszódó, egy bosszú történetét bemutató, brit–román–magyar koprodukcióban készült, Varga Katalin című filmet. A zsűri a hangmérnöki munkát, és ennek keretében Székely Tamást és Erdélyi Gábort részesítette elismerésben, a díjat Erdélyi vette át.
| Aranymedve: La Teta Asustada (Claudia Llosa) A zsűri nagydíja (megosztott): Gigante (Adrián Biniez) és Alle Anderen (Maren Ade) Legjobb rendezés: Darbareye Elly (Asghar Farhadi) Legjobb színésznő: Birgit Minichmayr (Alle Anderen) Legjobb színész: Sotigui Kouyate (London River) Kiemelkedő művészi tevekénységért járó Ezüstmedve: Erdélyi Gábor és Székely Tamás (Katalin Varga) Legjobb forgatókönyv: Oren Moverman és Alessandro Camon (The Messenger) |
Ahogy a nemzetközi filmipar és a showbusiness elsőszámú forrásaként számon tartott Variety szaklap beszámol róla, a Varga Katalin a fesztivál sötét lova volt, de mind a kritikusok, mind a forgalmazók körében jelentős sikereket ért el. A párizsi Memento Sales lesz a film francia forgalmazója, és már a szerdai díszbemutató előtt értékesítették a Varga Katalint Görögországban, a Benelux államokban, valamint a volt jugoszláv államokban. A film iránt Izrael, Lengyelország, Törökország és Spanyolország is komolyan érdeklődik.
Az Erdélyben magyar és román színészekkel forgatott film címszerepét Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja alakítja, ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színésze, Pálffy Tibor és a kolozsvári társulat egy másik tagja, Kántor Melinda is feltűnik a vásznon. A film egy bosszú története: Varga Katalint elküldi a férje, amikor kiderül, hogy nem ő Katalin fiának az apja, a nő gyermekével együtt útnak indul, hogy bosszút álljon a férfin, aki évekkel azelőtt megerőszakolta.
Peter Strickland brit–görög származású rendező nagyrészt családi örökségből forgatta le az Ezüstmedvét hozó filmet. „A pénzt a nagybátyámtól, Edward Stricklandtől örököltem. Adóellenőr volt egy angol városban, Aldershotban, és 2001. szeptember 18-án halt meg. Nagy veszteség volt számomra, és életem egy hosszú fejezetét zárta le. A ház eladása után azt hittem, hogy eleget örököltem ahhoz, hogy nekiállhassak filmet készíteni” – mondja a rendező a filmtett.ro portálon közzétett interjúban, amelyben szó esik a helyszín és a történet kiválasztásáról is.
„Hat forgatókönyvem volt. Kettő nem tetszett, kettő túl drága volt, így maradt a Varga Katalin vagy egy másik, amely egy kisvárosban játszódott volna. Végül a Katalin maradt – miért forgatnám az első filmemet városban? Sokkal jobban izgatott, hogy a Kárpátokba menjek. Ha belebukok is, legalább stílusos bukás lesz...” – vélekedett Strickland.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.