2008. január 17., 00:002008. január 17., 00:00
Az 1908. január 1–1941. augusztus 1. között megjelenõ Nyugat a magyar mûvelõdéstörténet egyik legjelentõsebb idõszakát fémjelzi. A lap célja a magyar irodalom nyugati szintre való emelése volt, fõ szempontnak az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai és kulturális fejlõdést támogatta. A folyóiratot a költõ, kritikus Ignotus, a politikai-közgazdasági cikkeket jegyzõ Fenyõ Miksa és a biztos értékítéleteirõl ismert kritikus, Osvát Ernõ alapította. Jelentõs anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott a lap. Az elsõ szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítón Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Ebben a számban jelent meg a fõszerkesztõ Ignotus programadó írása, a Kelet népe és Ady A magyar Pimodán címû tanulmánya. A Nyugatban több fiatal szerzõ kapott közlési lehetõséget, az elsõ nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években fellépõ második nemzedék sorában Szabó Lõrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékében Radnóti, Weöres, Vas István nevével találkozunk. Kritikusok, esszéírók új csoportja is innen indult, köztük Schöpflin Aladár, Szerb Antal, Cs. Szabó László. Idén a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) nagyobb rendezvényeit a Nyugat-évforduló köré szervezi. A 100 éves a Nyugat címû kiállítás 2008. március 27-én nyílik, középpontban a Nyugat-os szerzõk életmûvével. A lap korszakhoz képesti arculatváltását, valamint Rippl-Rónai íróportréin keresztül a társmûvészetekkel ápolt viszonyát is bemutatja a tárlat. A Nyugat-év saját honlapot is kapott, melyen a játékos kedvûek Ignotus és Osvát mellett szerkeszthetik a folyóirat 2008-as számát: a Nyugatban megjelent publikációk közül szavazhatnak kedvenceikre, az eredmény alapján év végén a PIM kinyomtatja a Nyugat 2008-as számát, az eredeti tipográfiával. Az oldal hamarosan elérhetõvé válik a www.nyugat100.hu internetes címen. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Látogatottsági adatok