2008. január 17., 00:002008. január 17., 00:00
Az 1908. január 1–1941. augusztus 1. között megjelenõ Nyugat a magyar mûvelõdéstörténet egyik legjelentõsebb idõszakát fémjelzi. A lap célja a magyar irodalom nyugati szintre való emelése volt, fõ szempontnak az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai és kulturális fejlõdést támogatta. A folyóiratot a költõ, kritikus Ignotus, a politikai-közgazdasági cikkeket jegyzõ Fenyõ Miksa és a biztos értékítéleteirõl ismert kritikus, Osvát Ernõ alapította. Jelentõs anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott a lap. Az elsõ szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítón Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Ebben a számban jelent meg a fõszerkesztõ Ignotus programadó írása, a Kelet népe és Ady A magyar Pimodán címû tanulmánya. A Nyugatban több fiatal szerzõ kapott közlési lehetõséget, az elsõ nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években fellépõ második nemzedék sorában Szabó Lõrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékében Radnóti, Weöres, Vas István nevével találkozunk. Kritikusok, esszéírók új csoportja is innen indult, köztük Schöpflin Aladár, Szerb Antal, Cs. Szabó László. Idén a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) nagyobb rendezvényeit a Nyugat-évforduló köré szervezi. A 100 éves a Nyugat címû kiállítás 2008. március 27-én nyílik, középpontban a Nyugat-os szerzõk életmûvével. A lap korszakhoz képesti arculatváltását, valamint Rippl-Rónai íróportréin keresztül a társmûvészetekkel ápolt viszonyát is bemutatja a tárlat. A Nyugat-év saját honlapot is kapott, melyen a játékos kedvûek Ignotus és Osvát mellett szerkeszthetik a folyóirat 2008-as számát: a Nyugatban megjelent publikációk közül szavazhatnak kedvenceikre, az eredmény alapján év végén a PIM kinyomtatja a Nyugat 2008-as számát, az eredeti tipográfiával. Az oldal hamarosan elérhetõvé válik a www.nyugat100.hu internetes címen. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok