A két Kölcsey-díj: Kurunczi Ferenc és Harsányi Attila, középen Berecz Gábor, az egyesület elnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Kölcsey-díjak története 2003 óta íródik: az idén 145 éves Kölcsey Egyesület vezetősége akkor döntött a díj alapításáról, amelyet olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományoznak, akik/amelyek sokat tettek az aradi magyarságért, önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. A Kölcsey-díjat mindig az előző évben végzett munkásság elismeréseként adják át, tehát először 2004-ban vehették, idén pedig a 2025-ös kitüntetéseket kapták meg az arra érdemes személyiségek: Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása.
2026. január 27., 17:432026. január 27., 17:43
2026. január 27., 17:482026. január 27., 17:48
A Kölcsey-díjátadó ünnepséget a Magyar Kultúra Napján, január 22-én vagy egy ahhoz közeli dátumon tartja a Kölcsey Egyesület, az idei rendezvényt hétfőn este szervezték meg az aradi Bábszínházban, a kamaraszínház székhelyén.
Gerner Csaba, a békéscsabai Jókai Színház művésze adta elő Kölcsey Ferenc Himnuszát, ezt követően pedig Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke köszöntötte a nézőteret megtöltő közönséget. Szélesné Herman Ágnes, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának munkatársa, Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke és Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület elnöke üdvözölte a jelenlévőket, gratulálva a kitüntetetteknek.
volt olyan, hogy intézményt jutalmaztak, megesett, hogy egy-egy házaspár mindkét tagja megkapta az oklevéllel járó bronzplakettet, de első ízben vehette át a Kölcsey Egyesület díját magyarországi magánszemély: a miskolci Harsányi Attila színművész. Igaz, ő már tiszteletbeli aradinak tekinthető, hiszen alapítása óta tagja az Aradi Kamaraszínháznak
„Kölcsey-díjban bárki részesülhet, aki önzetlenül tesz az aradi magyarságért, az aradi magyar kultúráért. Csak aktív politikus, illetve az egyesület vezetőségi tagjai nem kaphatnak Kölcsey-díjat. Azonkívül bárki, mind fizikai, mind jogi személy. Magyarországról a kaposvári Berzsenyi Társaság kapott, amelyikkel az egyesületünk jó viszonyt tart fenn, és oda sorolható a Piroska házaspár, akik Kiskunfélegyházán laknak, de ők aradi születésűek. Harsányi Attila több mint 18 éve az Aradi Kamaraszínháznak, számos szakmai díjjal szerzett hírnevet városunknak” – ecsetelte a válogatási kritériumokat a Krónikának Fekete Károly.
A Kölcsey-díjjal Fritz Mihály ötvösművész bronzplakettje és idén Simó Margit képzőművész Dante-illusztrációi társult
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Aradi Kamaraszínházból Éder Enikő színművész, Tapasztó Ernő alapító-igazgató, Fekete Réka művészeti és produkciós titkár vallhatja magát Kölcsey-díjasnak, hozzájuk csatlakozott immár Harsányi Attila is.
„Talán ő töltötte meg legjobban tartalommal ezt a színházat. Neki köszönhetően lett a színház híres vagy elismert, gondoljunk arra rengeteg díjra, amit együtt kaptunk. Attila bárhol, bármikor, amikor kérdezik, mindig megemlíti a kamaraszínházat is, tehát egyfajta nagykövete ő a színházunknak és egész Aradnak. Itt tud alkotni annyira szabadon, ahogy ő szeretne, és ez szabadság, ez a közös alkotási vágy mindig jól sült el. Harsányi Attila jelenleg a magyar színházi élet egyik legfontosabb színésze, Príma-díjat kapott Miskolcon, Kaszás Attila- és Jászai-díjas, most megkapta a Kölcsey-díjat, ami az aradi magyarság legfontosabb közösségi elismerése, és ennek van a legnagyobb súlya” – nyilatkozta róla Tapasztó Ernő.
Harsányi Attilát az aradi önkormányzat 2015-ben Kiválóság Díjjal jutalmazta, tíz évre rá érdemelte ki a Kölcsey Egyesület díját, aminek kapcsán azt mondta a Krónikának az átvétel előtt, hogy
Harsányi Attila életében fontos mérföldkő Arad
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Óriási megtiszteltetés számomra, hogy egy város számon tartja a kulturális téren végzett tevékenységemet. Két nagyon fontos város van az életemben, az egyik Arad, a másik Miskolc – a sorrend tulajdonképpen lényegtelen. Nem ebben az országban születtem, de nyilván minket sok minden összeköt, a nyelvtől kezdve, a történelmünk, a magyarságunk. Én 2008-tól számítom a pályámat igazán, vagyis ettől a várostól számítok mindent, amióta itt elkezdtem dolgozni Ernővel. Épp azon gondolkoztam, hogy 18 éve állok ezen a színpadon, s hogy mennyi izzadságcsepp, mennyi szenvedély köt ide. Szoktam otthon mondogatni, hogy ha egyszer meghalok, akkor ide is hozzanak a hamvaimból, és szórják szét azokon a helyeken, ahol a legtöbbet megfordultunk Ernővel” – mondta.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Harsányi Attiláról a kolléga, Fekete Réka mondott méltatást. A másik díjazott, Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, hobbifotós érdemeit Fekete Károly, az egyesület alelnöke emelte ki.
„Olyan népművelő tevékenységet folytat, ami, azt hiszem, hogy egyedi. Nem csak a várost fényképezi, megörökíti a magyar épített örökséget és az aradi magyar kulturális eseményeket, hanem most már szinte helytörténészi szorgalommal és pedantériával a képek mellé mindig magyar, román, olykor német és angol nyelvű leírást ad az építésről, a tulajdonosokról és az épület sorsáról. Kurunczi Ferenc az aradi épített örökség megörökítője, kulturális, oktatási, egyházi és közéleti események képes krónikása a közösségi oldalon” – fogalmazott a méltató.
Az egyesület alelnöke és elnöke átadja a díjat Kurunczi Ferencnek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ezt a munkát nem a díjért folytattam, hanem tulajdonképpen egy belső indíttatás volt, a lokálpatriotizmus, a szülővárosom szeretete vezérelt. Amikor közölték, hogy nekem ítélték az egyik Kölcsey-díjat, nem a magam érdemeire gondoltam, hanem az egész város jutott eszembe, az épületei, utcái, lakói, mindaz, amit közel 15 éve megörökítettem a képek által. Annak örvendtem, hogy sikerült felhívnom a figyelmet ezekre az értékekre. Arad épített öröksége nagy kincs, és fényképeimmel ezt próbáltam bemutatni, hogy figyeljünk és vigyázzunk ezekre az értékekre” – mondta Kurunczi Ferenc.
Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget.
A díjátadó után az Aradi Kamaraszínház és a békéscsabai Jókai Színház igazgatói, Tapasztó Ernő és Herczeg T. Tamás stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, a közönség pedig megtekinthette a Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amely Jókai Mór és Munkácsy Mihály elképzelt találkozásáról szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!