
A két Kölcsey-díj: Kurunczi Ferenc és Harsányi Attila, középen Berecz Gábor, az egyesület elnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Kölcsey-díjak története 2003 óta íródik: az idén 145 éves Kölcsey Egyesület vezetősége akkor döntött a díj alapításáról, amelyet olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományoznak, akik/amelyek sokat tettek az aradi magyarságért, önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. A Kölcsey-díjat mindig az előző évben végzett munkásság elismeréseként adják át, tehát először 2004-ban vehették, idén pedig a 2025-ös kitüntetéseket kapták meg az arra érdemes személyiségek: Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása.
2026. január 27., 17:432026. január 27., 17:43
2026. január 30., 16:422026. január 30., 16:42
A Kölcsey-díjátadó ünnepséget a Magyar Kultúra Napján, január 22-én vagy egy ahhoz közeli dátumon tartja a Kölcsey Egyesület, az idei rendezvényt hétfőn este szervezték meg az aradi Bábszínházban, a kamaraszínház székhelyén.
Gerner Csaba, a békéscsabai Jókai Színház művésze adta elő Kölcsey Ferenc Himnuszát, ezt követően pedig Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke köszöntötte a nézőteret megtöltő közönséget. Szélesné Herman Ágnes, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának munkatársa, Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke és Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület elnöke üdvözölte a jelenlévőket, gratulálva a kitüntetetteknek.
volt olyan, hogy intézményt jutalmaztak, megesett, hogy egy-egy házaspár mindkét tagja megkapta az oklevéllel járó bronzplakettet, de első ízben vehette át a Kölcsey Egyesület díját magyarországi magánszemély: a miskolci Harsányi Attila színművész. Igaz, ő már tiszteletbeli aradinak tekinthető, hiszen alapítása óta tagja az Aradi Kamaraszínháznak
„Kölcsey-díjban bárki részesülhet, aki önzetlenül tesz az aradi magyarságért, az aradi magyar kultúráért. Csak aktív politikus, illetve az egyesület vezetőségi tagjai nem kaphatnak Kölcsey-díjat. Azonkívül bárki, mind fizikai, mind jogi személy. Magyarországról a kaposvári Berzsenyi Társaság kapott, amelyikkel az egyesületünk jó viszonyt tart fenn, és oda sorolható a Piroska házaspár, akik Kiskunfélegyházán laknak, de ők aradi születésűek. Harsányi Attila több mint 18 éve az Aradi Kamaraszínháznak, számos szakmai díjjal szerzett hírnevet városunknak” – ecsetelte a válogatási kritériumokat a Krónikának Fekete Károly.
A Kölcsey-díjjal Fritz Mihály ötvösművész bronzplakettje és idén Simó Margit képzőművész Dante-illusztrációi társult
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Aradi Kamaraszínházból Éder Enikő színművész, Tapasztó Ernő alapító-igazgató, Fekete Réka művészeti és produkciós titkár vallhatja magát Kölcsey-díjasnak, hozzájuk csatlakozott immár Harsányi Attila is.
„Talán ő töltötte meg legjobban tartalommal ezt a színházat. Neki köszönhetően lett a színház híres vagy elismert, gondoljunk arra rengeteg díjra, amit együtt kaptunk. Attila bárhol, bármikor, amikor kérdezik, mindig megemlíti a kamaraszínházat is, tehát egyfajta nagykövete ő a színházunknak és egész Aradnak. Itt tud alkotni annyira szabadon, ahogy ő szeretne, és ez szabadság, ez a közös alkotási vágy mindig jól sült el. Harsányi Attila jelenleg a magyar színházi élet egyik legfontosabb színésze, Príma-díjat kapott Miskolcon, Kaszás Attila- és Jászai-díjas, most megkapta a Kölcsey-díjat, ami az aradi magyarság legfontosabb közösségi elismerése, és ennek van a legnagyobb súlya” – nyilatkozta róla Tapasztó Ernő.
Harsányi Attilát az aradi önkormányzat 2015-ben Kiválóság Díjjal jutalmazta, tíz évre rá érdemelte ki a Kölcsey Egyesület díját, aminek kapcsán azt mondta a Krónikának az átvétel előtt, hogy
Harsányi Attila életében fontos mérföldkő Arad
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Óriási megtiszteltetés számomra, hogy egy város számon tartja a kulturális téren végzett tevékenységemet. Két nagyon fontos város van az életemben, az egyik Arad, a másik Miskolc – a sorrend tulajdonképpen lényegtelen. Nem ebben az országban születtem, de nyilván minket sok minden összeköt, a nyelvtől kezdve, a történelmünk, a magyarságunk. Én 2008-tól számítom a pályámat igazán, vagyis ettől a várostól számítok mindent, amióta itt elkezdtem dolgozni Ernővel. Épp azon gondolkoztam, hogy 18 éve állok ezen a színpadon, s hogy mennyi izzadságcsepp, mennyi szenvedély köt ide. Szoktam otthon mondogatni, hogy ha egyszer meghalok, akkor ide is hozzanak a hamvaimból, és szórják szét azokon a helyeken, ahol a legtöbbet megfordultunk Ernővel” – mondta.

Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Harsányi Attiláról a kolléga, Fekete Réka mondott méltatást. A másik díjazott, Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, hobbifotós érdemeit Fekete Károly, az egyesület alelnöke emelte ki.
„Olyan népművelő tevékenységet folytat, ami, azt hiszem, hogy egyedi. Nem csak a várost fényképezi, megörökíti a magyar épített örökséget és az aradi magyar kulturális eseményeket, hanem most már szinte helytörténészi szorgalommal és pedantériával a képek mellé mindig magyar, román, olykor német és angol nyelvű leírást ad az építésről, a tulajdonosokról és az épület sorsáról. Kurunczi Ferenc az aradi épített örökség megörökítője, kulturális, oktatási, egyházi és közéleti események képes krónikása a közösségi oldalon” – fogalmazott a méltató.
Az egyesület alelnöke és elnöke átadja a díjat Kurunczi Ferencnek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ezt a munkát nem a díjért folytattam, hanem tulajdonképpen egy belső indíttatás volt, a lokálpatriotizmus, a szülővárosom szeretete vezérelt. Amikor közölték, hogy nekem ítélték az egyik Kölcsey-díjat, nem a magam érdemeire gondoltam, hanem az egész város jutott eszembe, az épületei, utcái, lakói, mindaz, amit közel 15 éve megörökítettem a képek által. Annak örvendtem, hogy sikerült felhívnom a figyelmet ezekre az értékekre. Arad épített öröksége nagy kincs, és fényképeimmel ezt próbáltam bemutatni, hogy figyeljünk és vigyázzunk ezekre az értékekre” – mondta Kurunczi Ferenc.

Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget.
A díjátadó után az Aradi Kamaraszínház és a békéscsabai Jókai Színház igazgatói, Tapasztó Ernő és Herczeg T. Tamás stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, a közönség pedig megtekinthette a Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amely Jókai Mór és Munkácsy Mihály elképzelt találkozásáról szól.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.
Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
szóljon hozzá!