
A Mesterségek nyomában című videósorozat többek között olyan régi foglalkozásokat mutat be mint a kovácsmesterség
Fotó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát. A budapesti Fiatalok a Nemzetért Alapítvány a Krónika érdeklődésére közölte, a projekt által a fiatalok számára is könnyen befogadható formában szeretnék bemutatni az akár több száz éves, generációkon át öröklődő tudást. A forgatások során erdélyi, székelyföldi helyszínek is megjelennek, ahol a hagyományos mesterségek még sokszor ma is élő, működő családi vállalkozásokhoz kötődnek – ugyanakkor itt is egyre sürgetőbb kérdés, lesz-e, aki továbbviszi a mesterek tudását.
2026. január 31., 19:002026. január 31., 19:00
Nagy érdeklődés övezi a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amelynek köszönhetően olyan régi foglalkozásokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, mint a szövés, fafaragás, bujka- és szalmakalap-készítés, kosárfonás, hímzés, fazekasság, bútorfestés, kovácsmesterség, bőrművesség, cipészet. A kezdeményezés létrejötte, célja kapcsán megkerestük a budapesti Fiatalok a Nemzetért Alapítványt, amelynek közösségi oldalán és honlapján körülbelül havi rendszerességgel megjelennek a felvételek.
„Öt fiatalnak volt egy remek ötlete a videósorozat készítésére, és ezzel keresték meg az alapítványt, mi pedig vállaltuk, hogy a szakmai és szervezeti hátteret biztosítjuk a projekt megvalósításához. A fiatalok általában sok időt töltenek a közösségi médiában, de ott tapasztalatunk szerint viszonylag kevés valóban értékes, gondolatébresztő tartalommal találkoznak. A fiatalok ötlete a régi mesterségek bemutatására pedig szerintünk pont ilyen értékes tartalmat hoz létre.
Fontosnak tartottuk, hogy ezt az akár több száz éves, generációkon át öröklődő tudást ne csak megőrizzük, hanem a fiatalok számára is könnyen befogadható formában mutassuk be” – hangsúlyozta a Krónikának az alapítvány csapata.
A bujkakészítés csínját-bínját is elleshetik az érdeklődők
Fotó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala
Hozzátették, a videós formátum lehetőséget ad arra, hogy képi eszközökkel is bemutassák ezeket a mesterségeket: mindenki láthatja a munkafolyamatokat, az anyagokat, a mesteremberek kézmozdulatait, és persze magukat az embereket, akik a tudást nem csak őrzik, hanem nap mint nap használják. A projektben résztvevők úgy gondolják, hogy a digitális tér hatékony eszköz a hagyományok megismertetésére, megőrzésére.
A videókban ugyanakkor erdélyi, székelyföldi helyszínek is megjelennek. Arra a kérdésünkre, hogy mit tapasztaltak, mennyire élnek még a helyi közösségek mindennapjaiban ezek a hagyományos mesterségek, a budapesti szervezet tagjai azt felelték,
Elmondásuk szerint számos helyen nemcsak hagyományőrző tevékenység, hanem ma is működő családi vállalkozások tartják fenn a régi mesterségeket. „Ugyanakkor Erdélyt sem kerüli el teljesen az idő múlása, ott is egyre kevesebb az aktív mesterember, és sokuknál kérdéses, hogy lesz-e, aki továbbviszi a szakmát. Úgy láttuk, hogy a helyi közösségek általában büszkék ezekre az emberekre, de sokszor természetesnek veszik azt a tudást, ami »mindig is ott volt« a környezetükben. A videók egyik fontos célja ez is, hogy rámutassanak, milyen különleges értéket képviselnek a még aktívan dolgozó mesteremberek” – magyarázták a csapattagok.
Az aprólékos, pontos munkával járó bútorfestésről többet tudhatunk meg a videók által
Fotó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala
Arra is kitértek, hogy a mesterek felkutatása nem volt mindig egyszerű, részben elfoglaltságuk, részben pedig kezdeti bizalmatlanságuk, óvatosságuk miatt. „Nagyon gyakori kérdés volt, hogy kell-e fizetniük ezért valamit. Amikor azonban megértették a projekt célját, a legtöbben örömmel működtek együtt.
Voltak, akik megfogalmazták, hogy attól tartanak, velük együtt eltűnik minden, amit egész életükben csináltak, mások pedig abban bíztak, hogy a gyermekeik, tanítványaik közül valaki esetleg majd foglalkozik a mesterséggel a hobbi szintjén túl is. De végül hálásak voltak a lehetőségért, hogy ilyen formában is nyoma maradjon annak, amit képviselnek” – részletezték.
Mint kifejtették, a projektet kezdeményező és megvalósító ötfős fiatal csapat számára ezek a mesterségek személyes élményeken keresztül válnak megismerhetővé. A forgatások során
Azt is megkérdeztük az alapítvány csapatától, hogy hosszabb távon mit remélnek a Mesterségek nyomában című sorozattól: szemléletformálást, érdeklődésfelkeltést, vagy akár azt is, hogy egyes fiatalok számára valódi pálya- vagy életút-inspirációvá váljanak ezek a mesterségek.
Ha sikerül elérni, hogy egy-egy videó gondolatokat indítson el, kíváncsivá tegye a nézőt, már fontos lépést tettünk, de nem titkolt vágyunk az sem, hogy hosszabb távon ezek a mesterségek akár valódi inspirációt is jelentsenek. Nem az a cél persze, hogy mindenkiből mesterember legyen, de szeretnénk megismertetni ezeket az értéket teremtő, alkotást és hagyományokat egyesítő hivatásokat minél több fiatallal. Ha akár csak néhány embert gondolkodásra ösztönzünk, már elérte a sorozat a célját” – hangsúlyozták a Krónikának a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány tagjai.
A mesterekben felmerül a kérdés, lesz-e, aki továbbviszi a hagyományt?
Fotó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala

Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
szóljon hozzá!