Ma már csak tucatnyi korondi mester űzi a régen divatos taplászatot (Képünk illusztráció)
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat. A sokak által nem ismert mesterségről, a taplászatról, melynek alapanyaga a fákon növő tapló, s melyet egész Európában már csak Korondon művelnek, Zsigmond Győző gombaszakértő írt könyvet.
2025. február 23., 14:292025. február 23., 14:29
A népi mesterségek világa tele van különlegességekkel, olyan hagyományokkal, amelyeket egykor sokan műveltek, de mára már csak kevesek őriznek. Ilyen a korondi taplászat is, amelynek múltja, jelene és remélhetőleg a jövője is egyaránt izgalmas.
A Sepsiszentgyörgyön élő, tordai származású Zsigmond Győző évek óta kutatja a népi gombászatot, azaz etnomikológia területét, és számára nemcsak az ehető gombák vagy a gyógyhatású fajok érdekesek, hanem azok a gombák is, amelyeket ipari vagy kézműves célokra használnak fel. A taplászat különösen megragadta a figyelmét, hiszen ez az egyik legősibb, mégis mára szinte teljesen eltűnt mesterség.
A korondi toplászat címmel nemrég megjelent könyvének is egyik kulcsgondolata, hogy noha a taplászatot egykor Európa számos országában gyakorolták, mára (szinte) csak Korondon maradt fenn ez a mesterség. Éppen ezért – bár a taplászat nem szerepel hivatalosan a hungarikumok tárában – Zsigmond Győző a kiadvány alcímében így hivatkozik rá, hiszen a taplászat immár egyedülálló magyar érték.
Egy kis betekintést nyújtva a kötetbe, a szerző elmesélte, hogy a mesterség fennmaradását több tényező is fenyegeti. Egyrészt rendkívül munkaigényes és fizikailag is megterhelő folyamat, amelyet kevesen vállalnak: míg 15-20 évvel ezelőtt még mintegy 200 ember foglalkozott vele, ma már alig tucatnyian maradtak. Szerencsére a tucatnyi mester között akadnak fiatalok is, így van esély a mesterség fennmaradására.
Azonban van remény: kísérletek folynak a taplógomba termesztésére, amely, ha sikerrel jár, megoldást jelenthetne az alapanyaghiányra. Bár egyelőre még kísérleti stádiumban van, a kutatók bíznak benne, hogy sikerül fenntartható módon termeszteni ezt a különleges gombát.
A szakértő azt is elmondta, hogy a taplótermékekre egyre nagyobb a kereslet, de főként külföldön:
Egy firenzei cég például kifejezetten Korondról szerzi be a taplót. Míg a külföldiek felfedezték ennek az ősi anyagnak az értékét, addig az erdélyi turisták körében alig tapasztalható iránta érdeklődés, a Székelyföldre látogató turisták inkább a hagyományos korondi kerámiákat részesítik előnyben.
Zsigmond Győző könyve egyfajta tisztelgés a mesterség művelői előtt, és egyben egy felhívás is: nem szabad hagyni, hogy ez a különleges tudás és kultúra eltűnjön. A fiatalok ösztönzése és a mesterség modern környezethez való igazítása kulcsfontosságú lehet abban, hogy a taplászat tovább éljen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!