
Gyarapodik a nagyváradi római katolikus püspöki palota egyházművészeti gyűjteménye
Fotó: Pap Melinda
Értékes festménnyel, Molnár József Madonna a gyermek Jézussal című alkotásával gazdagodik a nagyváradi püspöki palota egyházművészeti gyűjteménye.
2023. január 18., 16:162023. január 18., 16:16
2023. január 18., 16:202023. január 18., 16:20
A kép Schlauch Lőrinc (1824 – 1902) egykori váradi püspök, bíboros, egyházjogász magángyűjteményének darabja volt, most pedig a püspök oldalági családjától kerül vissza Váradra. A festményt jelenlegi, Németországban élő tulajdonosa ajánlotta fel adományként a váradi római katolikus püspökség számára.
A Madonna a gyermek Jézussal című festmény keretestől együtt 175-ször 135 centiméteres, így nagy oltárképnek is beillene
Fotó: Lakatos-Balla Attila
Az 1880-90-es években Schlauch püspök dolgozószobájának falát díszítette, aki 1887-től 1902-ig volt a váradi egyházmegye főpásztora. „Ez a képadomány több tekintetben is fontos a gyűjtemény számára, amely egyébként folyamatosan gyarapszik, állandóak érkeznek újabb darabok. A Molnár József-festmény különleges számunkra, hiszen jelentős műtárgyról van szó, ami visszakerül ide.
Mint kifejtette, a másik szempont, hogy a festmény az alkotó szempontjából is jelentős. „Molnár József a 19. század közepének egyik meghatározó magyar művésze volt. A magyar nemzeti festészetet megteremtők generációjához tartozott, ma keveset beszélnek már róla, mert jöttek utána a nagy nevek: Lotz Károly, Benczúr Gyula például, akik az ő nyomdokain haladtak” – fejtette ki Lakatos-Balla Attila. Hozzátette, Molnár József volt az egyik első olyan jelentős magyar művész, aki túllépett azon, hogy «a világ Bécsben kezdődik és fejeződik be», elmenet tanulni Rómába, Velencébe. Akkor már kezdett kialakulni az, ami tradíció lett később a magyar festészetben, hogy Európában képezik magukat a művészek.
Korának egyik legjelentősebb magyar művésze volt. Életműve értékelésekor két képét szokták kiemelni, az egyik, amit Ferenc József megvásárolt a budai királyi lakosztály számára, valamint a Schlauch püspök által megvásárolt Madonnát” – emelte ki Lakatos-Balla Attila.
Az egyházművészeti gyűjteményt a pandémia idején, 2021 júniusában nyitották meg
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Azt is elmondta, a kép magántulajdonban van egy évszázada, adományként került vissza a katolikus püspöki palota gyűjteményébe. „Schlauch bíboros halála után a család oldalágához került a festmény. Az volt a szokás, hogy az elhalt püspökök, főpásztorok hagyatékának egy részét a család, egy részét az államkincstár, harmadik részét pedig az egyházmegye kapta meg. A kép abba a részbe tartozott, ami a családhoz került, ők őrizgették generációkon keresztül – ez a negyedik generáció, akik birtokolják” – fejtette ki Lakatos-Balla Attila. Mint mondta, a család Aradon élő leszármazottja, Lannert István őrizte lakásában évtizedeken át és a püspökség munkatársai január 13-án szállították át a nagyváradi püspöki palotába.
A gyűjtemény vezetője arra is kitért, természetesen a nagyközönség is megismerheti a képet egy nyilvános bemutatás keretében, de van egy rendje a folyamatnak. Először egy restaurátori jelentés fog készülni, ha szükségesek beavatkozások – és szükségesek lesznek – azokat meg kell tenni. „Szeretnénk olyan alkalmat is teremteni, amikor a Schlauch Lőrinc-örökség kapcsán ezt is bemutatjuk” – mutatott rá Lakatos-Balla Attila.
A váradi egyházművészeti gyűjteményt 2021 júniusában nyitották meg a püspöki palotában. A páratlan összeállítás több mint 250 év épített örökségét és közel négy évszázad egyházművészeti hagyatékát igyekszik bemutatni a barokk műemlék épületben, amelyet az egyház csak 14 évvel annak visszaszolgáltatása után, 2018-ban vehetett birtokba.

Egy épület igazán akkor válik közösségi építménnyé, ha az megtelik azzal a tartalommal, amik mi magunk vagyunk, ami a közösség maga: keresztény értékeivel, kultúrával, művészettel, közös történelmünkkel – jelentette ki Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár szombaton a nagyváradi püspöki pal

Befejeződött a két éve leégett görög katolikus püspöki palota tatarozása, az épületet a hétvégén meg is tekinthették a nagyváradiak. Az értékes belső terek rendbetétele azonban két-három évbe is beletelhet, az önkormányzat megpróbál pályázati pénzt szerezni a költséges munkálatra.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
szóljon hozzá!