Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Egy épület igazán akkor válik közösségi építménnyé, ha az megtelik azzal a tartalommal, amik mi magunk vagyunk, ami a közösség maga: keresztény értékeivel, kultúrával, művészettel, közös történelmünkkel – jelentette ki Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár szombaton a nagyváradi püspöki palota egyházművészeti gyűjteményének megnyitóján. A páratlan összeállítás több mint 250 év épített örökségét és közel négy évszázad egyházművészeti hagyatékát igyekszik bemutatni a barokk műemlék épületben, amelyet az egyház csak 14 évvel annak visszaszolgáltatása után, 2018-ban vehetett birtokba.
2021. június 12., 17:152021. június 12., 17:15
2021. június 12., 19:382021. június 12., 19:38
Böcskei László megyés püspök szerint az esemény nem csak az egyház, hanem a város és az egész régió számára különleges, történelmi jelentőségű pillanat. Két nyelven, magyarul és románul elmondott beszédében az egyházfő hangsúlyozta, az egyháznak építenie kell intézményeit, erősíteni a közösséget. „Az elmúlt években, elsősorban a magyar kormány támogatásával, új színekbe öltözött a székesegyház és a palota, a palotakert a béke oázisa lett, az építtető püspök, Patachich Ádám címere visszakerült a homlokzatra, ugyanakkor hatalmas belső alakulásnak lehetünk szemtanúi” – sorolta a 2017 óta végrehajtott átalakításokat a megyés püspök. Közölte, most csak az első emeletet adják át, de reményeik szerint őszig befejeződik a teljes épület, a pince, a földszint és a második emelet felújítása is.
Potápi Árpád János a püspöki palota megújult épületrészében kialakított gyűjtemény átadásán úgy vélekedett, hogy a 250 évvel ezelőtt elkészült impozáns épület egy olyan korszak tanúja, amikor nagy terveket sikerült közös erővel megvalósítani. „Egy olyan korszaké, amikor az egyház nemcsak része, hanem az egyik legerősebb szereplője volt a közösség életének. Egy olyan korszaké, amikor ennek a térségnek a népei közösen tudtak dolgozni hazájuk, szűkebb és tágabb régiójuk felemelkedéséért” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára.
Potápi Árpád államtitkár nagyon fontos alapkőnek nevezte a teljesen felújított épületrészt és benne a kiállítást
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Közölte, a Körös-parti városnak időről időre újra kellett kezdenie mindent: a romokból új alapot kellett építeni, a nagyváradiak azonban mindenkor azzal a szellemiséggel láttak neki az építkezésnek, hogy „jövendő nagyságnak” vessenek alapot. A magyar kormány államtitkára szerint egy épület igazán akkor válik közösségi építménnyé, ha az megtelik azzal a tartalommal, amik mi magunk vagyunk, ami a közösség maga: keresztény értékeivel, kultúrával, művészettel, közös történelmünkkel. „Egy épület falai emlékeznek is, amely emlékezésnek látható elemei egy kiállítás formájában is elénk tárulnak. Olyan, mintha maguk a falak is mesélnének. Mesélnek nekünk a múltról: a dicsőséges időről és a megpróbáltatásokról is. Ugyanakkor a jelennek szólnak: azt hirdetik, hogy ma is van itt egy közösség, amely emlékezni tud, amelyik ezekre az alapokra akarja építeni jövőjét” – állapította meg az egyházi gyűjtemény megnyitóján Potápi Árpád.
Az államtitkár szerint az, hogy ma a püspöki palota egyik épületrésze újra visszakapja régi fényét és rendeltetését, nem kevesebbet üzen, mint hogy túléltük a mögöttünk álló évszázad minden viharát és az elmúlt évtizedben végre sikerült megerősödnünk és lendületet vennünk, amellyel újra a „jövendő nagyságnak” alapjait tudjuk lerakni. Az államtitkár nagyon fontos alapkőnek nevezte az épületrészt és benne a kiállítást, amely majd a felújítás teljes befejezésével lesz egész.
Böcskei László megyés püspök szerint az esemény nem csak az egyház, hanem a város és az egész régió számára különleges
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Potápi ugyanakkor felemelte szavát az Ilie Bolojan, a Bihar megyei önkormányzat elnöke által kilátásba helyezett, a nagyváradi kulturális intézmények összevonását célzó terv ellen. Szerinte a Bihar megyei kulturális intézmények önállóságának megtartása olyan ügy, amelyért nemzetiségtől függetlenül együtt kell kiállni. „Színházaink, kulturális intézményeink megmaradásunk biztosítékai, felívelő jövőnk zálogai. Bízunk abban, hogy azok, akik a felhatalmazásából döntenek a megye jövőjéről, belátják, hogy ennek a térségnek a felemelkedéséhez továbbra is önálló, erős kulturális intézményekre van szükség!” – szögezte le a nemzetpolitikai államtitkár. Az eseményen felszólalt Hegedüs Csilla, az európai alapok bukaresti minisztériumának államtitkára is, megköszönve a magyar államnak a nagyváradi püspöki palota felújításához nyújtott nagyvonalú támogatását. Az önkormányzatot Florin Birta polgármester és Mihai Jurca városmenedzser képviselte a ceremónián.
Lakatos Attila, az egyházművészeti gyűjtemény felelőse felidézte a palotaépítés Patachich Ádám egykori püspök nevéhez köthető történetét, ismertetve az egyházművészeti gyűjtemény és kiállítás összeállításának koncepcióját. „A szépség nem önmagában érték, hanem mert közelebb visz önmagunkhoz, és ami fontosabb: Istenhez. Mi nem egyszerűen múzeumot szeretnénk létrehozni, hanem ennél többet: azt szeretnénk, ha az a művészet, az a szépség, amit megmutatunk, az megérintené az embereket” – hangsúlyozta a muzeológus. A nyitóünnepséget követően a részvevők két csoportra osztva, román és magyar nyelvű bemutató keretében tekintették meg a gyűjteményes kiállítást. Mivel még zajlanak a felújítási munkálatok, rendkívüli program, előzetes bejelentkezés alapján lehet megtekinteni a gyűjteményt a püspöki palotában, ahol hetente három nap vezetett formában kísérik a látogatókat.
Lakatos Attila muzeológus ismerteti a kiállítást a látogatóknak
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Egyébként a szombaton megnyitott egyházművészeti gyűjtemény legrégebbi darabja az az oltárkő, amelynél Benkovich Ágoston püspök először misézett a kivonuló törökök nyomán a 17. században. (A római katolikus egyház újkori gyarapodása ezzel veszi kezdetét Nagyváradon). Száz év alatt nem csak templomai és gyülekezetei épültek újjá, hanem a lakosság oktatását, egészségügyi és szociális ellátását is felvállalta. A gyűjtemény alapját képező szakrális műtárgyak zöme is ez idő tájt keletkezett.
A Patachich Ádám püspök megbízásából Franz Anton Hillebrandt osztrák építész által a 18. század közepén épített barokk palota első emeletén megnyílt kiállításban láthatóak az egyház vallásos festészeti és portrétárának legjelentősebb darabjai a reneszánsztól a 19. századig, továbbá liturgikus ötvösgyűjtemény, élén az ország egyik legkülönlegesebb barokk műtárgyával, a Polentári-monstranciával. Emellett megtekintheti a közönség a 18-19. századi egyházi textilgyűjtemény egy részét, amely olyan európai különlegességekkel büszkélkedik, mint a székesegyház Mária Terézia díszornátusa, vagy Lipovniczky István püspök Rómában készült miseruhakészlete. A szakrális tárgyak mellett a látogatók bepillanthatnak Ferenc József és Erzsébet királyné váradi lakosztályába is.
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Az épület földszintjén az év második felében nyílik emlékkiállítás Szent László király és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye mártír püspökei, Boldog Bogdánffy Szilárd, Boldog Scheffler János és a Váradon pappá szentelt Boldog Apor Vilmos tiszteletére. Modern és kortárs művészeti, illetve egyéb tematikus időszaki kiállítások a közeljövőben a palota második emeletén kapnak helyet, ahol korszerű konferencia-központ is működni fog.
A nagyváradi római katolikus püspöki palota magyar kormánytámogatással újul meg kívül-belül, az 1,948 milliárd forintos (6,348 millió euró) költségvetési támogatást három ütemben kapta meg tulajdonosként a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség. A külső felújítás befejeződött, a belső munkálatok még zajlanak. Hasonlóképpen sikerült újjávarázsolni idén tavaszra a püspöki palota uniós forrásokból felújított kertjét, amely ismét Nagyvárad látványosságává vált.
A nagyváradi püspöki palota külső felújítása befejeződött, a belső munkálatok várhatóan őszre elkészülnek
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
A bihari megyeszékhely egyik legimpozánsabb épületének számító barokk palotát 2004-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak, és bár a törvény szerint az épületet korábban használó Körösvidéki Múzeumnak öt év elteltével ki kellett volna költöznie, új székhely hiányában még évekig maradt. A közgyűjtemény végül 2018-ban kiköltözött, így a római katolikus egyház birtokba vehette a teljes ingatlant annak valamennyi termével. Az egyház egyébként multifunkcionális és multikulturális központként, kiállítótérként, közművelődési, közösségi rendezvények helyszíneként igyekszik hasznosítani a megújult palotát, megnyitva azt a nagyközönség számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!