Épületből közösségi építmény: megnyitották az egyházművészeti gyűjteményt a nagyváradi püspöki palotában

Közölte, a Körös-parti városnak időről időre újra kellett kezdenie mindent: a romokból új alapot kellett építeni, a nagyváradiak azonban mindenkor azzal a szellemiséggel láttak neki az építkezésnek, hogy „jövendő nagyságnak” vessenek alapot. A magyar kormány államtitkára szerint egy épület igazán akkor válik közösségi építménnyé, ha az megtelik azzal a tartalommal, amik mi magunk vagyunk, ami a közösség maga: keresztény értékeivel, kultúrával, művészettel, közös történelmünkkel. „Egy épület falai emlékeznek is, amely emlékezésnek látható elemei egy kiállítás formájában is elénk tárulnak. Olyan, mintha maguk a falak is mesélnének. Mesélnek nekünk a múltról: a dicsőséges időről és a megpróbáltatásokról is. Ugyanakkor a jelennek szólnak: azt hirdetik, hogy ma is van itt egy közösség, amely emlékezni tud, amelyik ezekre az alapokra akarja építeni jövőjét” – állapította meg az egyházi gyűjtemény megnyitóján Potápi Árpád.

Lerakni a „jövendő nagyságnak” alapjait

Az államtitkár szerint az, hogy ma a püspöki palota egyik épületrésze újra visszakapja régi fényét és rendeltetését, nem kevesebbet üzen, mint hogy túléltük a mögöttünk álló évszázad minden viharát és az elmúlt évtizedben végre sikerült megerősödnünk és lendületet vennünk, amellyel újra a „jövendő nagyságnak” alapjait tudjuk lerakni. Az államtitkár nagyon fontos alapkőnek nevezte az épületrészt és benne a kiállítást, amely majd a felújítás teljes befejezésével lesz egész.

Potápi ugyanakkor felemelte szavát az Ilie Bolojan, a Bihar megyei önkormányzat elnöke által kilátásba helyezett, a nagyváradi kulturális intézmények összevonását célzó terv ellen. Szerinte a Bihar megyei kulturális intézmények önállóságának megtartása olyan ügy, amelyért nemzetiségtől függetlenül együtt kell kiállni. „Színházaink, kulturális intézményeink megmaradásunk biztosítékai, felívelő jövőnk zálogai. Bízunk abban, hogy azok, akik a felhatalmazásából döntenek a megye jövőjéről, belátják, hogy ennek a térségnek a felemelkedéséhez továbbra is önálló, erős kulturális intézményekre van szükség!” – szögezte le a nemzetpolitikai államtitkár. Az eseményen felszólalt Hegedüs Csilla, az európai alapok bukaresti minisztériumának államtitkára is, megköszönve a magyar államnak a nagyváradi püspöki palota felújításához nyújtott nagyvonalú támogatását. Az önkormányzatot Florin Birta polgármester és Mihai Jurca városmenedzser képviselte a ceremónián.

Lakatos Attila, az egyházművészeti gyűjtemény felelőse felidézte a palotaépítés Patachich Ádám egykori püspök nevéhez köthető történetét, ismertetve az egyházművészeti gyűjtemény és kiállítás összeállításának koncepcióját. „A szépség nem önmagában érték, hanem mert közelebb visz önmagunkhoz, és ami fontosabb: Istenhez. Mi nem egyszerűen múzeumot szeretnénk létrehozni, hanem ennél többet: azt szeretnénk, ha az a művészet, az a szépség, amit megmutatunk, az megérintené az embereket” – hangsúlyozta a muzeológus. A nyitóünnepséget követően a részvevők két csoportra osztva, román és magyar nyelvű bemutató keretében tekintették meg a gyűjteményes kiállítást. Mivel még zajlanak a felújítási munkálatok, rendkívüli program, előzetes bejelentkezés alapján lehet megtekinteni a gyűjteményt a püspöki palotában, ahol hetente három nap vezetett formában kísérik a látogatókat.

Oltárkő, festészeti és portrétár

Egyébként a szombaton megnyitott egyházművészeti gyűjtemény legrégebbi darabja az az oltárkő, amelynél Benkovich Ágoston püspök először misézett a kivonuló törökök nyomán a 17. században. (A római katolikus egyház újkori gyarapodása ezzel veszi kezdetét Nagyváradon). Száz év alatt nem csak templomai és gyülekezetei épültek újjá, hanem a lakosság oktatását, egészségügyi és szociális ellátását is felvállalta. A gyűjtemény alapját képező szakrális műtárgyak zöme is ez idő tájt keletkezett.

A Patachich Ádám püspök megbízásából Franz Anton Hillebrandt osztrák építész által a 18. század közepén épített barokk palota első emeletén megnyílt kiállításban láthatóak az egyház vallásos festészeti és portrétárának legjelentősebb darabjai a reneszánsztól a 19. századig, továbbá liturgikus ötvösgyűjtemény, élén az ország egyik legkülönlegesebb barokk műtárgyával, a Polentári-monstranciával. Emellett megtekintheti a közönség a 18-19. századi egyházi textilgyűjtemény egy részét, amely olyan európai különlegességekkel büszkélkedik, mint a székesegyház Mária Terézia díszornátusa, vagy Lipovniczky István püspök Rómában készült miseruhakészlete. A szakrális tárgyak mellett a látogatók bepillanthatnak Ferenc József és Erzsébet királyné váradi lakosztályába is.

Az épület földszintjén az év második felében nyílik emlékkiállítás Szent László király és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye mártír püspökei, Boldog Bogdánffy Szilárd, Boldog Scheffler János és a Váradon pappá szentelt Boldog Apor Vilmos tiszteletére. Modern és kortárs művészeti, illetve egyéb tematikus időszaki kiállítások a közeljövőben a palota második emeletén kapnak helyet, ahol korszerű konferencia-központ is működni fog.

Újjávarázsolták a barokk palotát és a kertet

A nagyváradi római katolikus püspöki palota magyar kormánytámogatással újul meg kívül-belül, az 1,948 milliárd forintos (6,348 millió euró) költségvetési támogatást három ütemben kapta meg tulajdonosként a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség. A külső felújítás befejeződött, a belső munkálatok még zajlanak. Hasonlóképpen sikerült újjávarázsolni idén tavaszra a püspöki palota uniós forrásokból felújított kertjét, amely ismét Nagyvárad látványosságává vált.

A bihari megyeszékhely egyik legimpozánsabb épületének számító barokk palotát 2004-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak, és bár a törvény szerint az épületet korábban használó Körösvidéki Múzeumnak öt év elteltével ki kellett volna költöznie, új székhely hiányában még évekig maradt. A közgyűjtemény végül 2018-ban kiköltözött, így a római katolikus egyház birtokba vehette a teljes ingatlant annak valamennyi termével. Az egyház egyébként multifunkcionális és multikulturális központként, kiállítótérként, közművelődési, közösségi rendezvények helyszíneként igyekszik hasznosítani a megújult palotát, megnyitva azt a nagyközönség számára.