Gyarapodik a nagyváradi római katolikus püspöki palota egyházművészeti gyűjteménye
Fotó: Pap Melinda
Értékes festménnyel, Molnár József Madonna a gyermek Jézussal című alkotásával gazdagodik a nagyváradi püspöki palota egyházművészeti gyűjteménye.
2023. január 18., 16:162023. január 18., 16:16
2023. január 18., 16:202023. január 18., 16:20
A kép Schlauch Lőrinc (1824 – 1902) egykori váradi püspök, bíboros, egyházjogász magángyűjteményének darabja volt, most pedig a püspök oldalági családjától kerül vissza Váradra. A festményt jelenlegi, Németországban élő tulajdonosa ajánlotta fel adományként a váradi római katolikus püspökség számára.
A Madonna a gyermek Jézussal című festmény keretestől együtt 175-ször 135 centiméteres, így nagy oltárképnek is beillene
Fotó: Lakatos-Balla Attila
Az 1880-90-es években Schlauch püspök dolgozószobájának falát díszítette, aki 1887-től 1902-ig volt a váradi egyházmegye főpásztora. „Ez a képadomány több tekintetben is fontos a gyűjtemény számára, amely egyébként folyamatosan gyarapszik, állandóak érkeznek újabb darabok. A Molnár József-festmény különleges számunkra, hiszen jelentős műtárgyról van szó, ami visszakerül ide.
Mint kifejtette, a másik szempont, hogy a festmény az alkotó szempontjából is jelentős. „Molnár József a 19. század közepének egyik meghatározó magyar művésze volt. A magyar nemzeti festészetet megteremtők generációjához tartozott, ma keveset beszélnek már róla, mert jöttek utána a nagy nevek: Lotz Károly, Benczúr Gyula például, akik az ő nyomdokain haladtak” – fejtette ki Lakatos-Balla Attila. Hozzátette, Molnár József volt az egyik első olyan jelentős magyar művész, aki túllépett azon, hogy «a világ Bécsben kezdődik és fejeződik be», elmenet tanulni Rómába, Velencébe. Akkor már kezdett kialakulni az, ami tradíció lett később a magyar festészetben, hogy Európában képezik magukat a művészek.
Korának egyik legjelentősebb magyar művésze volt. Életműve értékelésekor két képét szokták kiemelni, az egyik, amit Ferenc József megvásárolt a budai királyi lakosztály számára, valamint a Schlauch püspök által megvásárolt Madonnát” – emelte ki Lakatos-Balla Attila.
Az egyházművészeti gyűjteményt a pandémia idején, 2021 júniusában nyitották meg
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Azt is elmondta, a kép magántulajdonban van egy évszázada, adományként került vissza a katolikus püspöki palota gyűjteményébe. „Schlauch bíboros halála után a család oldalágához került a festmény. Az volt a szokás, hogy az elhalt püspökök, főpásztorok hagyatékának egy részét a család, egy részét az államkincstár, harmadik részét pedig az egyházmegye kapta meg. A kép abba a részbe tartozott, ami a családhoz került, ők őrizgették generációkon keresztül – ez a negyedik generáció, akik birtokolják” – fejtette ki Lakatos-Balla Attila. Mint mondta, a család Aradon élő leszármazottja, Lannert István őrizte lakásában évtizedeken át és a püspökség munkatársai január 13-án szállították át a nagyváradi püspöki palotába.
A gyűjtemény vezetője arra is kitért, természetesen a nagyközönség is megismerheti a képet egy nyilvános bemutatás keretében, de van egy rendje a folyamatnak. Először egy restaurátori jelentés fog készülni, ha szükségesek beavatkozások – és szükségesek lesznek – azokat meg kell tenni. „Szeretnénk olyan alkalmat is teremteni, amikor a Schlauch Lőrinc-örökség kapcsán ezt is bemutatjuk” – mutatott rá Lakatos-Balla Attila.
A váradi egyházművészeti gyűjteményt 2021 júniusában nyitották meg a püspöki palotában. A páratlan összeállítás több mint 250 év épített örökségét és közel négy évszázad egyházművészeti hagyatékát igyekszik bemutatni a barokk műemlék épületben, amelyet az egyház csak 14 évvel annak visszaszolgáltatása után, 2018-ban vehetett birtokba.
Egy épület igazán akkor válik közösségi építménnyé, ha az megtelik azzal a tartalommal, amik mi magunk vagyunk, ami a közösség maga: keresztény értékeivel, kultúrával, művészettel, közös történelmünkkel – jelentette ki Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár szombaton a nagyváradi püspöki pal
Befejeződött a két éve leégett görög katolikus püspöki palota tatarozása, az épületet a hétvégén meg is tekinthették a nagyváradiak. Az értékes belső terek rendbetétele azonban két-három évbe is beletelhet, az önkormányzat megpróbál pályázati pénzt szerezni a költséges munkálatra.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!