
Freund Tamás, az MTA elnöke átadja az Akadémiai Aranyérmet Sólyom Jenő erdélyi származású fizikusnak
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Erdély fővárosában született tudós fő kutatási területe a szilárdtestfizika, illetve az alacsony dimenziós és erősen korrelált mágneses és elektronrendszerek elsősorban elméleti vizsgálata.
2025. május 05., 21:342025. május 05., 21:34
Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el. A tudós köztestület szerkesztőségünkkel közölte: a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége többek között a szilárdtest-fizikán belül az alacsony dimenziós és erősen korrelált mágneses és elektronrendszerek – amelyek közül a legfontosabb az úgynevezett renormálási csoportmódszer és skálázás megalapozása szilárdtest-fizikai környezetben – elméleti vizsgálatában nemzetközi szinten elért meghatározó eredményeiért adományozta az Akadémia legrangosabb kitüntetését az MTA rendes tagjának.
Mindemellett a szilárdtest-fizika magyarországi oktatásának megalapozásához és felépítéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért, a terület egyik meghatározó műve, az angol és magyar nyelven egyaránt megjelent, A modern szilárdtest-fizika alapjai című háromkötetes összefoglaló könyvéért, számos tudományos publikácójáért, az anyaországi fizikában betöltött kiemelkedő közéleti szerepéért, valamint nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként adományozták az elismerést.
Sólyom Jenő 1940-ben született Kolozsváron. Az elméleti szilárdtest-fizika nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Több mint száz, nemzetközi folyóiratban megjelent publikáció szerzője és társszerzője. Tudományos pályája során számos neves külföldi kutatóintézet vendégprofesszoraként dolgozott, így orosz, francia és az Amerikai Egyesült Államok-beli egyetemeken. Iskolateremtő kutatói és sok évtizedes oktatói tevékenysége mindmáig meghatározó a magyarországi és nemzetközi tudományos életben. Munkásságát Állami Díjjal, majd Széchenyi-díjjal ismerték el.; professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A Sólyom Jenőről készített kisfilm cikkünkben megtekinthető.
Akadémiai Aranyérem
A kitüntetést az MTA elnöke hozta létre a 10/1960. MTA (A. K. 12. sz.) utasításával. A díj adományozója a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, az Akadémia elnöke adja át a májusi közgyűlésen. Az Akadémiai Aranyéremből évente egy kitüntetés adományozható, kizárólag az Akadémia tagjának kiemelkedő tudományos, tudományos közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!