
A kolozsvári Házsongárd. A magyarság jelenlétének lenyomatait gyűjti össze a Kárpát-medencében az Emlékhely Névtér
Fotó: Sipos Dávid
A határon túli magyar közösségek segítségét kérte a Kárpát-medencei magyar emlékhelyek feltérképezéséhez, az Emlékhely Névtér bővítéséhez Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója csütörtökön Kolozsváron.
2023. március 23., 17:232023. március 23., 17:23
Az intézményvezető a Kolozsvári Református Kollégiumban számolt be a Magyar Nemzeti Névtér új fejlesztéséről, az Emlékhely Névtérről, amely a tervek szerint a Magyarország határain kívül eső magyar emlékhelyeket is tartalmazza majd.
Hangsúlyozta, hogy nem Budapestről akarják megmondani, melyek az emlékhelyek határon túl, a helyi magyar közösségek által fontosnak tartott helyeket gyűjtenék össze. „Ennek a fejlesztésnek az igazi célja az, hogy összegyűjtsük azt a több százezer fontos helyszínt – először a Kárpát-medencében –, amely a határainkon kívül a magyarság jelenlétének a fizikai, megfogható lenyomatát jelenti” - fogalmazott a főigazgató. Elmondta, hogy az Emlékhely Névtér Határon túli magyar emlékhelyek almenüjébe szobrok, obeliszkek, emlékházak, szülőházak, emléktáblák, várak, kastélyok, templomok, sírkertek is javasolhatók, minden, ami az épített örökség része. És ami „jelzi és igazolja”, hogy a magyarság jelen van vagy volt az adott térségben – tette hozzá. Ezek történelmi eseményekre és személyiségekre is utalhatnak.
Mint mondta, az Országos Széchényi Könyvtárral közös projekt februárban kezdődött, és egy-két évig a javaslatokat gyűjtik. A NÖRI munkatársai vetítéssel egybekötött rövid előadást is tartottak az online rendszer működéséről, a javaslatok beküldési módjáról. Az online adatbázis a magyarnemzetinevter.hu oldalon érhető el. Móczár Gábor látogatásán emléklapokat is átadott kolozsvári diákoknak, akik részt vettek a Himnusz születésének 200. évfordulóján tartott közös éneklésen. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának felhívására január 22-én több mint 12 ezer óvodás, iskolás és egyetemi hallgató énekelte közösen a nemzeti imát Erdély- és Partium-szerte. Az emléklapokat csütörtökön Nagyenyeden és Kolozsváron, pénteken Kalotaszentkirályon és Nagyváradon vehetik át a diákok.

Emlékhelyet és állandó kiállítást hoztak létre a magyar szecesszió legismertebb képviselőinek, Vágó László és József építészeknek Nagyváradon. A szabadtéri tárlatot pénteken, a szecesszió világnapján nyitották meg.

Sorsdöntő választás következik áprilisban, amelyen ezúttal nem egyszerűen társadalmi vagy gazdasági jövőképekről, hanem a béke és a biztonság vagy a háborúskodás kérdéséről kell dönteni – jelentette ki Szijjártó Péter pénteken Máriapócson.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!