
Felméri Cecília, Zoltán Béla és László Noémi kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat
Fotó: Facebook/Kelemen Hunor
Közzétette az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjban részesülők névsorát.
2021. január 22., 10:042021. január 22., 10:04
2021. január 22., 12:422021. január 22., 12:42
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2021-ben is köszönetet mond a magyar kultúra napján azok munkájáért, akik az erdélyi magyar kultúrát gazdagítják művészetükkel, alkotásaikkal. Ezért
– írta Kelemen Hunor szövetségi elnök péntek délelőtt a Facebook-oldalán.
amit pótolni fognak akkor, amikor biztonságban összegyűlhetnek, találkozhatnak egymással, és közösen ünnepelhetnek.
Az RMDSZ pénteki közleménye röviden be is mutatja a három díjazottat:
László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, József Attila-díjas költő, műfordító, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, de volt a Helikon szerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is. Bár jobbára klasszikus hagyományokat folytat, költészete mégis az erdélyi magyar irodalom egyedi színfoltja. Költészetét a forma vonzásából a szabad vers tág tere irányába ható igyekezet, a metafizikai eszmefuttatásra való hajlam, a leírás pontossága jellemzi. A 90-es évek óta rendszeresen ír gyermekverseket, hiszen nála a gyermekek nemcsak közönségként léteznek, hanem mint belőle szóló beszélők. Felnőtteknek szóló versesköteteket is publikált, a tavaly megjelent Műrepülés egy, a költő, képzőművész és nyomdász együttes próbálkozása arra, hogy a verseket és képeket olyan könyvvé, tárggyá formálják, amely méltó helyet vív ki magának a magyar irodalmi hagyományban.
Zoltán Béla 1977-ben született, a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen diplomázott, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Zoltán Béla jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Művészetét a kísérletezés jellemzi, festményei az antitézis jegyét hordozzák magukban, amelyek néha a belső félelmek kezeléseként, máskor pedig a valóság tükreként szolgálnak. Alkotásai megkérdőjelezik a valóság és fikció, az anyagiasság és illékonyság, a mozdulatlanság és mozgás, a láthatatlanság és hiány közötti törékeny határokat.
Informatika osztályban járt, jogot kezdett el tanulni, hogy azután véletlenszerűen bábszínész legyen, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakára felvételizzen. Felméri Cecília úgy csöppent bele a filmkészítés világába, hogy a Sapientián kezdett el filmeket rendezni: 2005-ben A bárányok meghalása című animációs reklámfilmet, 2008-ban a Kakukk című rövidfilmet, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem mesteris hallgatójaként 2012-ben a Boldogságpasztilla című kisjátékfilmet, 2010-ben a Mátyás, Mátyás animációt, 2011-ben a Végtelen percek kisjátékfilmet.
A kolozsvári filmrendező első nagyjátékfilmje 2020-ban a zsűri különdíját nyerte el a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon. A tavaly januárban, magyar–román koprodukcióban elkészült Spirál egy lélektani dráma és egy természetes építkezési folyamatnak a része, ugyanis Felméri Cecília hosszú utat járt be a nagyjátékfilm megjelenése előtt. Kisfilmjei sikeresek voltak több rangos filmfesztiválon: a rendezőt a CineFest-en „A jövő reménysége díj”-jal, a Magyar Filmszemlén a „Legígéretesebb fiatal tehetség díj”-jal ismerték el.
Felméri Cecília operatőr, rendező, forgatókönyvíró, animátor, riporter, vágó, szereplő, rendezőasszisztens és producer; a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem film, fotó, média szakán rendezést tanít.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!