Fazekas József kardkészítő alkotása, 16. századi végvári szablya másolata, amelyet Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjként Bálint napján átadnak egy magyar költőnek és egy külföldi műfordítónak / Archív felvétel
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot 2024. február 14-én, Bálint napján Budapesten – közölte Molnár Pál, a díj alapítója, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke szerdán az MTI-vel.
2023. november 15., 11:592023. november 15., 11:59
Mint írták, a Kézdivásárhelyen született 58 éves
tizennégy éve a Székelyföld című folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedik.
Eddig többek között Petőfi Sándor, József Attila, Kosztolányi Dezső, a Balassi-kardos Lövétei Lázár László és Vörös István verseit fordította le, és ebben az évben a Balassi Kard Művészeti Alapítvány felkérésére Balassi Bálint válogatott költeményeit ültette át arab nyelvre: 29 alkotását költötte át, az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet megjelenés előtt áll – hangsúlyozták a közleményben.
Mint felidézik, a Balassi Bálint-emlékkard az első magyar irodalmi díj, amely mind az öt kontinensre eljutott. Eddig 51 költő és műfordító kapta meg.
László Noémi kolozsvári költő vehette át február 14-én, Bálint-napon a Balassi-emlékkard irodalmi díjat a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében.
Átadták Lövétei Lázár László csíkszeredai költőnek, esszéistának és Marin Georgiev bolgár műfordítónak a Balassi Bálint-emlékkardot szerdán este Budapesten, a Gellért szállodában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!