Lövétei Lázár László (balra) és Marin Georgiev
Fotó: MTI
Átadták Lövétei Lázár László csíkszeredai költőnek, esszéistának és Marin Georgiev bolgár műfordítónak a Balassi Bálint-emlékkardot szerdán este Budapesten, a Gellért szállodában.
2018. február 14., 22:182018. február 14., 22:18
2018. február 15., 12:502018. február 15., 12:50
Az idén huszonkettedik alkalommal odaítélt irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.
Lövétei Lázár László 1998 óta a csíkszeredai Székelyföld folyóirat szerkesztője, 2010 óta főszerkesztője. Főbb művei: A névadás öröme (1997), Távolságtartás (2000), Két szék között (2005), Árkádia-féle (2009), Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz (2010) és a Lázár-kert (2012). 1997-ben megkapta a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját, 2011-ben Faludy György-díjjal, 2008-ban Radnóti-díjjal ismerték el.

Lövétei Lázár László költő, műfordító, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője nemrégiben kapott díjairól, kedvencéről, Arany Jánosról, az Arany-emlékévről, a román és magyar irodalom közti átjárhatóságról, valamint a fordítás és lapszerkesztés vonatkozásairól beszélt a Kr
Marin Georgiev költő, műfordító az 1980-as évek óta kiemelkedő szerepet játszik a magyar irodalom bulgáriai megismertetésében. Munkáját a magyar kulturális kormányzat 2001-ben Pro Cultura Hungarica díjjal ismerte el. 2007-ben jelent meg az Egyedül a mindenségben című magyar versantológiája. Se Isten, se ördög című magyar verseskötetét 2015-ben adta ki Napkút Kiadó. Holtomiglan eljegyzett – Az én magyar európám című bolgár nyelvű útleírásokat, magyar-bolgár fordításokat, verseket és naplórészleteket tartalmazó kötetét 2016-ban mutatták be a bolgár fővárosban a Balassi Intézet - Szófiai Magyar Intézet támogatásával.
A 16. századi magyar költőóriásának emléket állító elismerés a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldi poétákat jutalmazza. A Balassi Bálint-emlékkard egy végvári szablya, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsol, a díszokleveleket Vincze László szentendrei nyomdász készíti. A Molnár Pál újságíró által alapított elismerést 2017-ig 39 költő és műfordító vehette át, tavaly Szikra János és Nelson Ascher brazil műfordító kapta a díjat.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!