Erdélyi kastélyok új szerepkörben a témája a Korunk folyóirat júniusi számának. A lapszámban megjelent írások azt járják körül, hogy több mint két évtizeddel a felemás rendszerváltás után még mindig restitúciós gondok vannak Romániában.
2013. június 02., 16:122013. június 02., 16:12
Egy nemrég végzett felmérés szerint a történelmi egyházak például 2522 igénylést nyújtottak be, s ezeknek csak a fele nyert kedvező elbírálást. Az erdők visszaadása körül is sok még a tisztázatlan tényező. Az Apor, Bánffy, Bethlen, Haller, Kendeffy, Kemény, Kornis, Mikes, Teleki, Ugron, Wass, Wesselényi család leszármazottjai pedig ugyancsak éltek a restitúciós törvény nyújtotta lehetőségekkel. Erdélyben, Bánságban, a Partiumban és Máramarosban mintegy ötszáz olyan udvarház (nemesi lak) maradt meg, amely művészettörténeti értéket képvisel – ezek jelentős része is fokozatosan visszakerül egykori tulajdonosához.
Milyen sorsot szánnak az örökösök a visszaszerzett vagyonnak? Szép példáit láthatjuk az erdélyi és partiumi kastélyok/udvarházak újjászületésének (Marosugra, Altorja, Keresd stb.), közösségi rendeltetésű vagy turisztikai célú hasznosításának. Az Erdélybe hazatérő örökösök fiatalabb nemzedéke korszerű vállalkozásokat indít be, ennek következtében növekvőben a „visszaszerzett szülőföld\" népességmegtartó ereje. A folyóirat júniusi lapszáma ezt a témát járja körül szakemberek (jogászok, művészettörténészek, erdő- és gazdamérnökök, intézményvezetők) és hazatelepedő vállalkozók bevonásával.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
szóljon hozzá!