A holokauszt 70. évfordulója alkalmából a fasizmus két jeles erdélyi áldozata, Ligeti Ernő és Karácsony Benő írók emlékére szerveztek egész napos konferenciát.
2014. február 19., 18:522014. február 19., 18:52
„A holokauszt 70. évfordulója a teljes szembenézés éve, szembenézés a magyar állam és a társadalom bűneivel” – jelentette ki Füzes Oszkár, a Magyar Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának vezetője az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén megtartott, Súly alatt a pálma – Ligeti Ernő- és Karácsony Benő-emlékkonferencia megnyitóján. A korábban bukaresti magyar nagykövetként tevékenykedő diplomata kifejtette: a magyar kormány legfontosabb intézkedése, hogy beemelte a holokauszt tanítását a közoktatásba.
A nyilasok által Budapesten meggyilkolt Ligeti Ernő és az auschwitzi koncentrációs táborban meghalt Karácsony Benő emlékére a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja által szervezett konferencia délelőtti ülésszaka Balázs Imre József elnöklése alatt kezdődött el. Kántor Lajos irodalomtörténész Ligeti Ernő és Karácsony Benő – 1925 – című előadásban elhangozott: Ligeti és Karácsony között mindössze három év volt a korkülönbség, azaz egy nemzedéknek számítanak, sorsuk is hasonló tragikus véget ért, mindketten a fasizmus áldozatai voltak.
Kántor Lajos kifejtette: mindkettőjük írói pályájának korai szakasza 1925-re esik, ugyanakkor teljesen más volt az írói társadalmon belüli beágyazottságuk, mindkettőjük munkássága másképp jellemzi a kort, amelyben éltek. Ligeti Ernő nemcsak ismert újságíró volt, hanem az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója is, míg Karácsony Benő hetilapszerkesztő és joghallgató volt. Mint részletezte, Karácsony „magányos irodalmi jelenség” volt, kezdetben novellái kiadását Révész Béla könyvkereskedése vállalta fel.
Pomogáts Béla irodalomtörténész Fájdalmas bukolika – Karácsony Benő Napos oldal című regényéről című előadásában többek közt arról értekezett, hogy Karácsony Benőnek nem voltak barátai, ami nyomasztotta az írót, regényhősei is ilyen figurák. Kifejtette: Karácsony az erdélyi kisvárosok kiábrándító világát mutatta be, gyakran tett cinikus megjegyzéseket társadalmi kérdésekben, később azonban leszámolt individualista ábrándjaival.
Pécsi Györgyi irodalomtörténész Gondolatok Ligeti Ernő Fel a bakra, illetve Az idegen csillag című regényeiről című előadásából többek közt megtudhattuk: Ligeti kendőzetlenül mutatta be a Trianon utáni erdélyi valóságot, az 1920-as évek elejét. Nem csak a társadalmi kérdésekre, a kisebbségi létre reflektált, hanem például a házasság válságára, a férfi-nő kapcsolatok csődjére is.
Az egész napos konferencián egyébként számos más előadás is elhangozott, Vallasek Júlia irodalomtörténész, Balázs Imre József, Lövétei Lázár László, Karácsonyi Zsolt és Fekete Vince költő osztotta meg gondolatait a holokauszt két erdélyi magyar áldozatáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!