A holokauszt 70. évfordulója alkalmából a fasizmus két jeles erdélyi áldozata, Ligeti Ernő és Karácsony Benő írók emlékére szerveztek egész napos konferenciát.
2014. február 19., 18:522014. február 19., 18:52
„A holokauszt 70. évfordulója a teljes szembenézés éve, szembenézés a magyar állam és a társadalom bűneivel” – jelentette ki Füzes Oszkár, a Magyar Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának vezetője az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén megtartott, Súly alatt a pálma – Ligeti Ernő- és Karácsony Benő-emlékkonferencia megnyitóján. A korábban bukaresti magyar nagykövetként tevékenykedő diplomata kifejtette: a magyar kormány legfontosabb intézkedése, hogy beemelte a holokauszt tanítását a közoktatásba.
A nyilasok által Budapesten meggyilkolt Ligeti Ernő és az auschwitzi koncentrációs táborban meghalt Karácsony Benő emlékére a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja által szervezett konferencia délelőtti ülésszaka Balázs Imre József elnöklése alatt kezdődött el. Kántor Lajos irodalomtörténész Ligeti Ernő és Karácsony Benő – 1925 – című előadásban elhangozott: Ligeti és Karácsony között mindössze három év volt a korkülönbség, azaz egy nemzedéknek számítanak, sorsuk is hasonló tragikus véget ért, mindketten a fasizmus áldozatai voltak.
Kántor Lajos kifejtette: mindkettőjük írói pályájának korai szakasza 1925-re esik, ugyanakkor teljesen más volt az írói társadalmon belüli beágyazottságuk, mindkettőjük munkássága másképp jellemzi a kort, amelyben éltek. Ligeti Ernő nemcsak ismert újságíró volt, hanem az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója is, míg Karácsony Benő hetilapszerkesztő és joghallgató volt. Mint részletezte, Karácsony „magányos irodalmi jelenség” volt, kezdetben novellái kiadását Révész Béla könyvkereskedése vállalta fel.
Pomogáts Béla irodalomtörténész Fájdalmas bukolika – Karácsony Benő Napos oldal című regényéről című előadásában többek közt arról értekezett, hogy Karácsony Benőnek nem voltak barátai, ami nyomasztotta az írót, regényhősei is ilyen figurák. Kifejtette: Karácsony az erdélyi kisvárosok kiábrándító világát mutatta be, gyakran tett cinikus megjegyzéseket társadalmi kérdésekben, később azonban leszámolt individualista ábrándjaival.
Pécsi Györgyi irodalomtörténész Gondolatok Ligeti Ernő Fel a bakra, illetve Az idegen csillag című regényeiről című előadásából többek közt megtudhattuk: Ligeti kendőzetlenül mutatta be a Trianon utáni erdélyi valóságot, az 1920-as évek elejét. Nem csak a társadalmi kérdésekre, a kisebbségi létre reflektált, hanem például a házasság válságára, a férfi-nő kapcsolatok csődjére is.
Az egész napos konferencián egyébként számos más előadás is elhangozott, Vallasek Júlia irodalomtörténész, Balázs Imre József, Lövétei Lázár László, Karácsonyi Zsolt és Fekete Vince költő osztotta meg gondolatait a holokauszt két erdélyi magyar áldozatáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!