Régi álom valósult meg azzal, hogy létrejött az Erdélyi Audiovizuális Egyesület, amely első lépésként Látható Kolozsvár címmel szervezett kiállítást Orbán Lajos (1897–1972) fényképésznek a két világháború közötti időszakban készült felvételeiből – közölte Pethő Ágnes, a Sapientia EMTE tanszékvezetője a hétvégi kolozsvári tárlatmegnyitón.
2016. október 30., 18:042016. október 30., 18:04
Az egyetemi oktató elmondta: nem csupán egy kiállításról van szó: az egyesület célja, hogy létrehozza az erdélyi audiovizuális archívumot, amely összekapcsolja a múltat és a jövőt. „Arra is gondolni kell, hogy honnan jöttünk” – tette hozzá. Buglya Sándor, az egyetem oktatója szintén úgy fogalmazott: régi álma az erdélyi audiovizuális örökséget gondozó egyesület, hiszen 1913 és 1920 között a kolozsvári filmgyártás világhírű volt. Mint részletezte, ennek ma is tapintható az öröksége, ennek helye pedig egy múzeumban lenne. Szerinte az egyesület létrehozása az első lépés az erdélyi audiovizuális múzeum megalapításához. Hozzátette: mint az egyesület neve is jelzi, nem csupán a kolozsvári, hanem a teljes erdélyi mozgóképes örökséget szeretnék egy helyre összegyűjteni.
Blos-Jáni Melinda, a tárlat összeállítója pedig elárulta, a kiállítás koncepcióját személyes érdeklődése határozza meg, ugyanis ő azt az embert igyekszik megérteni, aki sosem látszik a képeken, azaz: a fényképészt. Mint részletezte, Tóth Orsolyával és Újvári Dorottyával közösen végezték a tárlat összeállításához szükséges kutatómunkát, a mozgóképek, valamint a fényképek digitalizálásában Buglya Sándor, a Filmtett filmes szakportál, Nagy Ákos és a Kriza János Néprajzi Társaság volt segítségükre. Az utómunkát Mira Marincaș és Lőrincz Jonatán végezték, a mozgóképes tárlat hanganyagáról – amelyekhez fülhallgató segítségével jut hozzá a látogató – Iszlai József gondoskodott.
Mint elhangzott, Orbán Lajos kolozsvári amatőr fotós volt az első fényképész, aki nem egy cég vagy állami hivatal megbízásából, hanem saját kedvtelése okán kezdett el fényképezni, valószínűsíthető, hogy ő volt az első amatőr filmes is Erdélyben. A kiállításon részt vett Orbán Lajos fia, Orbán László is, aki a meghatottságtól elcsukló hangon mondta el, hogy édesapja egész életében nem kapott ilyen elismerést, soha nem készült kiállítás a munkáiból. A tárlatot november 19-éig, naponta 10 és 18 óra között tekintheti meg a kolozsvári, vagy a kincses városba látogató közönség a Sapientia EMTE Tordai úti épületében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!