Erdély legjobbjai a Bánffy-palotában

„A Korunk Galéria egy élő tett – életre van ítélve” – mondta Jakobovits Miklós festőművész, művészeti író, a Barabás Miklós Céh elnöke a Korunk Galéria megalakulásának 35. évfordulóját ünneplő tárlat megnyitóján, a kolozsvári Bánffy-palotában. Jakobovits a Korunk című folyóirat „védjegyével” induló galéria rendezvényeinek egyik legfontosabb erényeként a multikulturalizmust emelte ki, hiszen létrehozói már a kezdetekkor nemcsak a magyar kultúra átmentését, hanem a magyar, román, szász értékek megőrzését, Erdély sokrétű ábrázolását tűzték ki célul. Ezt a maga sokszínűségében felmutatott Erdély-képet és annak alkotóit kívánja megidézni a közel száz kiállított műalkotás. A 1973-ban megalakult, de 1986-ban betiltott Korunk Galéria számos kiemelkedő alkotónak biztosított teret a bemutatkozásra –, itt állította ki munkáit Györkös Mányi Albert, Incze Ferenc, Aurel Ciupe, Adrian Maniu, Baász Imre, Nagy Albert, Nagy Imre, Nagy István, Mohy Sándor, Ziffer Sándor –, és ezt a szerepet vállalta fel az 1990-ben újraalakult galéria is. „Nem történeti áttekintésre vállalkoztunk, hanem megpróbáltuk elhozni a már nem élő művészek reprezentatív munkáit, a még élő alkotóktól pedig új műveket kértünk, és nem az egykori galériákban kiállított képekből válogattunk. A tárlat realista, neo- és posztavantgárd műveket egyaránt felvonultat ”– mondta el Kántor Lajos irodalom- és művészetkritikus, a Korunk volt főszerkesztője, a kiállítás szervezője. A kiállított munkák többsége múzeumok tulajdonában van, vagy sepsiszentgyörgyi, nagyváradi, székelyudvarhelyi magángyűjtemények részét képezi, és érkeztek képek Franciaországba, Németországba és Magyarországra elszármazott művészektől is.

A tárlaton mutatták be a Közösség és művészet címmel megjelent, a Korunk Galéria az 1986-os betiltásáig tartó, első korszakát bemutató kötetet. „A Korunk Galéria jelenségét elemző könyv dokumentálás, művészettörténet-írás és emléképítés” – mondta Székely Sebestyén György művészettörténész, a reprodukciókat, a kiállítások adattárát, beszélgetéseket, rádióinterjúkat, vallomásokat és katalógusszövegeket is tartalmazó kötet szerzője.

A Korunk november 16-áig látogatható, erdélyi vagy Erdélyből származó festők, grafikusok és szobrászok munkáiból nyílt tárlatán egy kolozsvári reneszánsz épületeket bemutató fényképgyűjtemény is helyet kapott.

Krónika

Párizsban állítják ki a Bolyai Alkotótáborok anyagát

Párizsban rendeznek kiállítást abból a közel hatvan képzőművészeti alkotásból, amely az elmúlt években a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótáborokban született. A főként festményekből, textilművészeti alkotásokból, kerámia- és kovácsoltvas tárgyakból álló gyűjteményt nemrégiben Bécsben láthatták az érdeklődők, azelőtt pedig a budapesti Tető Galériában állították ki a munkákat – mondta el  Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester, az immár hagyományossá vált Bolyai Alkotótáborok házigazdája, aki Spielmann Mihály történésszel együtt nyitja meg a november 6–14-e között Párizsban látogatható tárlatot. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a marosvásárhelyi középkori vár egyik épületében és a várudvaron augusztusban rendezték meg a 8. Bolyai Alkotótábort, ahol idén kovácsoltvasból, illetve vas és egyéb fém kombinációjából készültek műalkotások. A vásárhelyi alkotótábor jellegzetessége ugyanis, hogy évente más-más képzőművészeti ág képviselőit látja vendégül, és az itt készült festmények, fa- és kőszobrok, textilművészeti alkotások, kerámia- és kovácsoltvas tárgyak biztosítják a párizsi kiállítás anyagát.

M. É.