Művelődéstörténeti időutazáson vehettek részt azok, akik csütörtökön este ellátogattak a kolozsvári Bulgakov kávézóba, a Tokos Zenekar népzenei estjére.
2017. január 15., 16:532017. január 15., 16:53
2017. január 15., 16:532017. január 15., 16:53
A fedett teraszt zsúfolásig megtöltő közönséget Kelemen László népzenész, zeneszerző, a Hagyományok Házának főigazgatója kalauzolta végig a magyar történelmen, így mutatva rá az erdélyi és magyarországi népzenei, cigányzenei előadásmódok közötti különbségekre. Mondandóját a Magyar Állami Népi Együttes zenészei, Pál István „Szalonna\" és Ürmös Sándor, illetve helyi zenészek segítségével illusztrálta.
A népzenei „mese\" kiindulópontja a török hódoltság kora volt, mikor Magyarország keleti része, az Erdélyi Nagyfejedelemség, illetve a Habsburg-uralom alá került nyugati rész a zene fejlődése szempontjából is elszakadt egymástól. „A két országrész teljesen más kulturális útra tévedt\" - fogalmazott az előadó. Míg Nyugaton újabbnál-újabb zenei divatok honosultak meg, Erdélyben fennmaradt a taljánok által behozott reneszánsz stílus, melyet zsidó és cigány vándorzenészek terjesztettek. Ez képezi az Erdély-szerte közös, folytonos zenei hagyomány alapját, melyet minden nemzetiség magáénak vall, a Mezőségen a románok ugyanúgy elfogadják, mint a magyarok, hívta fel a figyelmet az előadó.
Míg Nyugaton a bécsi vonósnégyes kultúra és a cimbalom terjedésével megszületett a verbunkos zene, Erdélyben a középkori nemesi táncokból kialakult magyar táncok virágoztak, a ritka magyar, a sűrű magyar és a lassú magyar. „Ez a zenei folytonosság 1848-ig a nemzeti öntudat ébredéséig tartott, amikor megszületett a nemzeti tánc iránti igény, melyet a budapesti táncmesterek a szatmári csárdásban találtak meg\" – mondta a népzenész. Így terjedt el Kárpát-medence-szerte a csárdás, majd a kiegyezés korában a magyar nóta.
Ekkor már az erdélyi hagyományt sem hagyta érintetlenül a beáramló új zenei divat, s mivel a cigányzenészeknek nem volt kottájuk, a korábbi dallamokat „igazították rá\" a csárdásra, majd a folklór elkezdett a magyar nóta felé „szűkülni\". Kelemen László szerint Erdélyben – ahol az újítás nagyobb ellenállásba ütközött - „saját képükre formálják\" a bejövő zenét. Ez később a média hatására egységesül, művészetellenes vonásokat vesz fel – eltűnnek a díszítések -, hogy aztán a negatív folyamatnak a táncházmozgalom megjelenése vessen véget. „Ezek voltunk mi, akik úgy gondoltuk, hogy ez a zenei hagyományt át kell adni a következő nemzedéknek\" - zárta előadását Kelemen László, közös muzsikálásra, táncolásra invitálva közönséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!