Művelődéstörténeti időutazáson vehettek részt azok, akik csütörtökön este ellátogattak a kolozsvári Bulgakov kávézóba, a Tokos Zenekar népzenei estjére.
2017. január 15., 16:532017. január 15., 16:53
A fedett teraszt zsúfolásig megtöltő közönséget Kelemen László népzenész, zeneszerző, a Hagyományok Házának főigazgatója kalauzolta végig a magyar történelmen, így mutatva rá az erdélyi és magyarországi népzenei, cigányzenei előadásmódok közötti különbségekre. Mondandóját a Magyar Állami Népi Együttes zenészei, Pál István „Szalonna\" és Ürmös Sándor, illetve helyi zenészek segítségével illusztrálta.
A népzenei „mese\" kiindulópontja a török hódoltság kora volt, mikor Magyarország keleti része, az Erdélyi Nagyfejedelemség, illetve a Habsburg-uralom alá került nyugati rész a zene fejlődése szempontjából is elszakadt egymástól. „A két országrész teljesen más kulturális útra tévedt\" - fogalmazott az előadó. Míg Nyugaton újabbnál-újabb zenei divatok honosultak meg, Erdélyben fennmaradt a taljánok által behozott reneszánsz stílus, melyet zsidó és cigány vándorzenészek terjesztettek. Ez képezi az Erdély-szerte közös, folytonos zenei hagyomány alapját, melyet minden nemzetiség magáénak vall, a Mezőségen a románok ugyanúgy elfogadják, mint a magyarok, hívta fel a figyelmet az előadó.
Míg Nyugaton a bécsi vonósnégyes kultúra és a cimbalom terjedésével megszületett a verbunkos zene, Erdélyben a középkori nemesi táncokból kialakult magyar táncok virágoztak, a ritka magyar, a sűrű magyar és a lassú magyar. „Ez a zenei folytonosság 1848-ig a nemzeti öntudat ébredéséig tartott, amikor megszületett a nemzeti tánc iránti igény, melyet a budapesti táncmesterek a szatmári csárdásban találtak meg\" – mondta a népzenész. Így terjedt el Kárpát-medence-szerte a csárdás, majd a kiegyezés korában a magyar nóta.
Ekkor már az erdélyi hagyományt sem hagyta érintetlenül a beáramló új zenei divat, s mivel a cigányzenészeknek nem volt kottájuk, a korábbi dallamokat „igazították rá\" a csárdásra, majd a folklór elkezdett a magyar nóta felé „szűkülni\". Kelemen László szerint Erdélyben – ahol az újítás nagyobb ellenállásba ütközött - „saját képükre formálják\" a bejövő zenét. Ez később a média hatására egységesül, művészetellenes vonásokat vesz fel – eltűnnek a díszítések -, hogy aztán a negatív folyamatnak a táncházmozgalom megjelenése vessen véget. „Ezek voltunk mi, akik úgy gondoltuk, hogy ez a zenei hagyományt át kell adni a következő nemzedéknek\" - zárta előadását Kelemen László, közös muzsikálásra, táncolásra invitálva közönséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!