Fotó: Boda L. Gergely
Kéthavonta jelentkező előadássorozatot indít a marosvásárhelyi Teleki Téka a kultúrtörténeti szempontból jelentős könyvekről. A sorozatot a könyvtár Mindentudás Egyetemeként képzelik el.
2013. december 09., 21:342013. december 09., 21:34
A marosvásárhelyi Teleki Téka kultúrtörténeti szempontból jelentős könyveit szeretnék bemutatni az érdeklődőknek a könyvtár dolgozói, ezért is indítanak egy kéthavonta jelentkező előadássorozatot Beszélő könyvek címmel.
„Vannak olyan kultúrtörténeti szempontból érdekes könyveink, amelyeket nem ismer a vásárhelyi közönség. Ezeket szeretnénk különböző tematikák mentén bemutatni, de nem csak a könyvekről beszélnénk, hanem az adott témához szakértőket ajánlunk, sőt megpróbáljuk interaktív részekkel is érdekessé tenni a bemutatókat. Ezekről Barabás Olga rendező gondoskodik majd” – mondta a jövő héten kezdődő projektről a Teleki–Bolyai könyvtár vezetője, Lázok Klára. Hozzátette, egy kicsit a Teleki Téka Mindentudás Egyetemeként képzelik el ezeket a rendezvényeket, s az előadások estéjén kivételesen ki is állítják a témákhoz kapcsolódó könyveket.
A tervek szerint olyan témákat boncolgatnak majd, mint a francia forradalom a Teleki Tékában, Teleki Sámuel ugyanis az eseménnyel kapcsolatosan majdnem minden könyvet összegyűjtött, ezeket gyakorlatilag becsempészte az országba. A kéthavonta sorra kerülő előadásokon szó lesz még utazástörténetről, valamint a Téka régi gasztronómiai könyvei is előkerülnek majd.
A sorozat első előadását december 17-én, kedden 18 órától tartják Téli hétköznapok a hajdani Vásárhelyen címmel. Az első alkalmon nem is könyvek, hanem újságok „beszélnek” majd, méghozzá a két világháború közötti kiadványok, amelyekből teljes sorozatai vannak a Tékának. A bemutatott újságokból jellemző cikkrészleteket olvasnak majd fel, például a régi bálokról, karácsonyvárásról, a két világháború közötti téli sportéletről, ehhez pedig nem csak Fodor János történész idézi fel a történelmi hátteret, de olyan meghívottak is lesznek, akik bár gyerekként, de megélték az újságokban rögzített történéseket.
Ott lesz Krón Ernő könyvkötő, Székely Éva színésznő és Aurica Filimon, illetve ott lesz Spielmann Mihály is, aki kutatásai révén szintén a korszak ismerői közé tartozik. Az estek érdekessége, hogy a Téka egy olyan, még nem restaurált, valamikor bálteremnek használt részében szervezik, amely eddig még nem volt nyitva a közönség előtt.
Szász Cs. Emese
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!