2013. január 11., 05:562013. január 11., 05:56
„A kötet mindenkinek szól. Tulajdonképpen a breviárium egy összefoglaló gyűjteményt jelent, így a két Bolyai, Farkas és János különböző helyen megjelent vallomásait gyűjtöttem össze, és rendeztem olvasmányossá. További két fejezetben e két fontos személyiség levelezéseire térek ki, amelyet az akkori erdélyi értelmiség képviselőivel folytattak” – vázolta röviden a kötet tartalmát a Székelyhon hírportálnak a csíkszeredai szerző. Oláh-Gál Róbert nem kizárólag a matematikai érdeklődésű emberek figyelmébe ajánlja a könyvét, természetesen erről az egzakt tudományról is jelennek meg adalékok, de a kötet jelentősebb hányada inkább művelődés- és tudománytörténeti érdekességeket vagy éppen háttér-információkat tartalmaz. A levelezésekből a 18. század végén és a 19. század elején tevékenykedő erdélyi értelmiségről kaphatunk képet.
Mint a szerző elmondta, amióta a világháló megjelent, kiderült, hogy nemzetközi szinten egyre nagyobb megbecsülésnek örvendenek a Bolyaiak, egyre több nyelven jelennek meg könyvek róluk. Őt személyesen egy japán, illetve egy indiai kutató is felkereste a néhai matematikusokról érdeklődve. Oláh-Gál Róbert egyik legfontosabb kutatási eredményének tartja, hogy kiderült, Bolyai Gáspár fiát, Bolyai Farkast a Fehér vármegyében, Nagyenyed környékén található Alsógáldra küldte az idős báró Kemény Simon kastélyába, aki a nevelőapja és támogatója lett.
Egy vagyont áldozott arra, hogy fogadott fia Göttingenben tanulhasson. Ez azért érdekes, mert egyfelől nagyon sokan úgy tartják, hogy a matematika tudományának egyik legfontosabb megújítója a marosvécsi kastélyban nevelkedett. Másfelől itt érte a Horea-féle parasztfelkelés is, sőt az egész lázadás egyik célpontja éppen nevelőapja, a vármegye főispánja volt.
A kötetben Bolyai Farkas Kemény Simonnal folytatott levelezéséből az olvasó azt is megtudhatja, hogy miként látta ezt a lázadást a leendő tudós, aki jól tudott románul, éppen ezért ennek a népnek a problémáit is megértette. Ugyanakkor báró Kemény Simon szigorú megtorlását is megértheti az olvasó, hiszen fény derül az elsősorban magyarok ellen irányuló tömeggyilkosságok szörnyűségeire.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.