2013. január 11., 05:562013. január 11., 05:56
„A kötet mindenkinek szól. Tulajdonképpen a breviárium egy összefoglaló gyűjteményt jelent, így a két Bolyai, Farkas és János különböző helyen megjelent vallomásait gyűjtöttem össze, és rendeztem olvasmányossá. További két fejezetben e két fontos személyiség levelezéseire térek ki, amelyet az akkori erdélyi értelmiség képviselőivel folytattak” – vázolta röviden a kötet tartalmát a Székelyhon hírportálnak a csíkszeredai szerző. Oláh-Gál Róbert nem kizárólag a matematikai érdeklődésű emberek figyelmébe ajánlja a könyvét, természetesen erről az egzakt tudományról is jelennek meg adalékok, de a kötet jelentősebb hányada inkább művelődés- és tudománytörténeti érdekességeket vagy éppen háttér-információkat tartalmaz. A levelezésekből a 18. század végén és a 19. század elején tevékenykedő erdélyi értelmiségről kaphatunk képet.
Mint a szerző elmondta, amióta a világháló megjelent, kiderült, hogy nemzetközi szinten egyre nagyobb megbecsülésnek örvendenek a Bolyaiak, egyre több nyelven jelennek meg könyvek róluk. Őt személyesen egy japán, illetve egy indiai kutató is felkereste a néhai matematikusokról érdeklődve. Oláh-Gál Róbert egyik legfontosabb kutatási eredményének tartja, hogy kiderült, Bolyai Gáspár fiát, Bolyai Farkast a Fehér vármegyében, Nagyenyed környékén található Alsógáldra küldte az idős báró Kemény Simon kastélyába, aki a nevelőapja és támogatója lett.
Egy vagyont áldozott arra, hogy fogadott fia Göttingenben tanulhasson. Ez azért érdekes, mert egyfelől nagyon sokan úgy tartják, hogy a matematika tudományának egyik legfontosabb megújítója a marosvécsi kastélyban nevelkedett. Másfelől itt érte a Horea-féle parasztfelkelés is, sőt az egész lázadás egyik célpontja éppen nevelőapja, a vármegye főispánja volt.
A kötetben Bolyai Farkas Kemény Simonnal folytatott levelezéséből az olvasó azt is megtudhatja, hogy miként látta ezt a lázadást a leendő tudós, aki jól tudott románul, éppen ezért ennek a népnek a problémáit is megértette. Ugyanakkor báró Kemény Simon szigorú megtorlását is megértheti az olvasó, hiszen fény derül az elsősorban magyarok ellen irányuló tömeggyilkosságok szörnyűségeire.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok