Újvári Dorottya, Jakab Albert Zsolt és Kádár Magor a kerekasztal-beszélgetésen
Fotó: Gebe Zoltán
A Házsongárdi temetővel kapcsolatos történeteit és gondolatait osztotta meg a közönséggel Kádár Magor, Újvári Dorottya és Jakab Albert Zsolt a kolozsvári Vallásszabadság Házában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
2019. május 24., 11:342019. május 24., 11:34
2019. május 26., 12:332019. május 26., 12:33
A Házsongárd-légió – Kolozsvár-dialógusok 2.0 program keretében tartottak csütörtökön délután kerekasztal-beszélgetést Kádár Magor vezetésével a Vallásszabadság Házában a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) szervezésében. Az identitás szakrális és hétköznapi terei című kincses városi tanácskozás másik két résztvevője Jakab Albert Zsolt antropológus, illetve Újvári Dorottya, a Korzó Egyesület képviselője volt.
Tökéletes példa erre Újvári Dorottya egyik első meghatározó gyermekkori emléke a Házsongárdi temetőről, amikor valaki Kendeffy Ádám nyughelyéről beszélt neki. A gróf nem akarta, hogy felírják a nevét a síremlékére, mert úgy gondolta, hogy elég sokat tett életében azért, hogy az utókor enélkül is emlékezzen rá. Eközben pont e történet miatt vált népszerűvé: így átad valamit a személyiségéből annak, aki meglátogatja a helyet.
A beszélgetés során az is elhangzott, hogy
A Házsongárd olyan hely, amely összekötheti az erdélyi magyarokat. Jakab Albert Zsolt egy amerikai antropológustól hallott gondolatot osztott meg a résztvevőkkel, miszerint az élők és a holtak ugyanannak a társadalomnak a tagjai. Kolozsváron volt egy olyan szokás, hogy a híres színészek sírjaiba később más, velük nem rokoni kapcsolatban lévő szakmabeli utódai temetkeztek.
Szerinte a Házsongárdiban nemcsak a számunkra fontos személyekről, hanem a múltunkról is megemlékezünk. Korábban november 1-én a sírkertbe kilátogatók nemcsak saját elhunyt felmenőiket keresték fel, hanem például a diákok az egyetem szervezésében az évtizedekkel korábban elhunyt tanárok sírjainál tartották fáklyás felvonulást, szerenádot. Mára ez a hagyomány már megkopott.
A továbbiakban felmerült a kérdés: mit lehetne tenni azért, hogy a Házsongárdi visszakerüljön a közbeszédbe? Kádár Magor szerint
Szerintük a Házsongárdi Alapítvány honlapjának megújítása is szükséges lenne ahhoz, hogy közelebb hozzák a helyet a fiatal generációhoz.
Gebe Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!