
Újvári Dorottya, Jakab Albert Zsolt és Kádár Magor a kerekasztal-beszélgetésen
Fotó: Gebe Zoltán
A Házsongárdi temetővel kapcsolatos történeteit és gondolatait osztotta meg a közönséggel Kádár Magor, Újvári Dorottya és Jakab Albert Zsolt a kolozsvári Vallásszabadság Házában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
2019. május 24., 11:342019. május 24., 11:34
2019. május 26., 12:332019. május 26., 12:33
A Házsongárd-légió – Kolozsvár-dialógusok 2.0 program keretében tartottak csütörtökön délután kerekasztal-beszélgetést Kádár Magor vezetésével a Vallásszabadság Házában a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) szervezésében. Az identitás szakrális és hétköznapi terei című kincses városi tanácskozás másik két résztvevője Jakab Albert Zsolt antropológus, illetve Újvári Dorottya, a Korzó Egyesület képviselője volt.
Tökéletes példa erre Újvári Dorottya egyik első meghatározó gyermekkori emléke a Házsongárdi temetőről, amikor valaki Kendeffy Ádám nyughelyéről beszélt neki. A gróf nem akarta, hogy felírják a nevét a síremlékére, mert úgy gondolta, hogy elég sokat tett életében azért, hogy az utókor enélkül is emlékezzen rá. Eközben pont e történet miatt vált népszerűvé: így átad valamit a személyiségéből annak, aki meglátogatja a helyet.
A beszélgetés során az is elhangzott, hogy
A Házsongárd olyan hely, amely összekötheti az erdélyi magyarokat. Jakab Albert Zsolt egy amerikai antropológustól hallott gondolatot osztott meg a résztvevőkkel, miszerint az élők és a holtak ugyanannak a társadalomnak a tagjai. Kolozsváron volt egy olyan szokás, hogy a híres színészek sírjaiba később más, velük nem rokoni kapcsolatban lévő szakmabeli utódai temetkeztek.
Szerinte a Házsongárdiban nemcsak a számunkra fontos személyekről, hanem a múltunkról is megemlékezünk. Korábban november 1-én a sírkertbe kilátogatók nemcsak saját elhunyt felmenőiket keresték fel, hanem például a diákok az egyetem szervezésében az évtizedekkel korábban elhunyt tanárok sírjainál tartották fáklyás felvonulást, szerenádot. Mára ez a hagyomány már megkopott.
A továbbiakban felmerült a kérdés: mit lehetne tenni azért, hogy a Házsongárdi visszakerüljön a közbeszédbe? Kádár Magor szerint
Szerintük a Házsongárdi Alapítvány honlapjának megújítása is szükséges lenne ahhoz, hogy közelebb hozzák a helyet a fiatal generációhoz.
Gebe Zoltán
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!