
Lőrincz Gyulának az 50. születésnapja alkalmából tartott, 2017-es performanszára emlékeztet a kolozsvári Insomnia kultúrkocsma falára helyezett tábla, Mihai Nuțu vizuális művész alkotása
Fotó: Mihai Nuțu
Emléktáblát állítottak a kolozsvári Insomnia Kávézó és Bisztró egyik termének falára az alapító, a tavaly elhunyt Lőrincz Gyula kolozsvári képzőművész, grafikus tiszteletére a kedden kezdődött Insomnia Napok keretében.
2023. május 10., 14:582023. május 10., 14:58
2026. január 06., 14:512026. január 06., 14:51
A 27 éve alapított kultúrkocsma, amely számos kulturális eseménynek adott teret az elmúlt évtizedekben, Mihai Nuțu vizuális művész alkotásával emlékeztet az Insomnia alapítójára. Lőrincz Gyula a Krónika első művészeti vezetője, napilapunknak az 1999-es indulásakor eltervezett arculatának kialakítója is volt.
A happening keretében a tutajon hatalmas, szinte embernagyságú, színes bogármakettekkel együtt utazott a művész, mondván, „átmentettem a bogaraim a következő fél évszázadra”.
Lőrincz Gyula 2017-es performansza: a vizuális művész a Szamoson tutajon utazott hatalmas, színes bogármakettekkel, mondván: „átmentettem a bogaraim a következő fél évszázadra”
Fotó: Lőrincz Gyula/Facebook
Ez a mondat szerepelt egyébként a tavaly nyáron bekövetkezett hirtelen halála után a temetési meghívóban is. Az Insomniában egyébként Bréda Ferenc (1956 –2018) esszéíró, költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész emlékét is tábla őrzi, Bréda ugyanis törzsvendége volt a kultúrkocsmának.
Az Insomnia Napok keddi nyitányán Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elevenítette fel Lőrincz Gyula munkásságát. Mint mondta, Lőrincz Gyula a Kolozsvári Magyar Opera díszlettervezőjeként is
Kiemelte, hogy az általa alapított kocsma, illetve kávézó nem egyszerűen szórakozóhely, még csak nem is találkozási hely, hanem művésztelep is, és valószínűleg még sok olyan alkotóról fogunk hallani, akik valamilyen módon innen indultak.
Lőrincz Gyula 1967-ben született Székelyudvarhelyen, tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia grafika szakán végezte.
Márkos Tündével közösen hozta létre 1998-ban a kincses város máig egyik legismertebb kulturális kávéházát, az Insomniát. Lőrincz Gyula grafikusként, képzőművészként számos egyéni és csoportos tárlaton mutatta be alkotásait.
Számos művészeti programot működtetett, ugyanakkor az elmúlt években a Kolozsvári Magyar Opera díszlettervezőjeként opera- és színházdíszleteket készített Erdélyben és az anyaországban is. „Számomra az őszinteséget jelentik a festmények, a színekben nem lehet hazudni” – fogalmazta meg egyszer ars poeticának is beillő gondolatát a képzőművész.

Kolozsvár leghosszabb ideje működő kávéháza, az Insomnia Kávéház és Bisztró nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli megnyitásának 27. évfordulóját, egyszersmind tiszteleg tavaly elhunyt alapítója, Lőrincz Gyula vizuális művész előtt.

A kolozsvári kultúra különféle vetületeire összpontosít az Insomnia Napok, amelyet az Insomnia Kávéház fennállásának 27. évfordulója megünnepléseként szerveznek május 9. és 14. között.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!