Hirdetés

Változtak az idők, de az Insomnia értékteremtő maradt – Ünnepel, alapítójára emlékezik a 27 éves kolozsvári kultúrkocsma

Ștefan Dorel Găina, Bianca Tămaș, Szép Gyula és Mihai Nuțu az Insomnia Napok nyitányaként tartott sajtótájékoztatón •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Ștefan Dorel Găina, Bianca Tămaș, Szép Gyula és Mihai Nuțu az Insomnia Napok nyitányaként tartott sajtótájékoztatón

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Kolozsvár leghosszabb ideje működő kávéháza, az Insomnia Kávéház és Bisztró nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli megnyitásának 27. évfordulóját, egyszersmind tiszteleg tavaly elhunyt alapítója, Lőrincz Gyula vizuális művész előtt. Az Insomnia Napok kedden sajtótájékoztatóval vette kezdetét, melynek keretében a kincses város ismert művészei emlékeztek vissza a kultuszhely közel három évtizedére, illetve emléktáblát avattak az alapító tiszteletére.

Tóth Gödri Iringó

2023. május 09., 17:002023. május 09., 17:00

2023. május 09., 17:142023. május 09., 17:14

A kolozsvári kulturális élet nagyjai gyűltek össze kedden azon a beszélgetésen, sajtótájékoztatón, mely az Insomnia Napok kezdetét jelentette, valamint lehetőséget, hogy megidézzék a kolozsvári kávéhézat, kocsmát alapító Lőrincz Gyula képzőművész szellemiségét. Bianca Tămaș író felidézte, hogy a jelenleg az Egyetem (Universității) utcában található Insomnia Kávéház és Bisztró eredetileg a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában működött, ahol az alapítók galériát is nyitottak, mely akkor 1997-ben a második ilyen jellegű vállalkozás volt az országban.

Elmondta, Lőrincz Gyula és Márkos Tünde – aki jelenleg is vezető-tulajdonosa a helynek – együtt indították útjára a kincses város eme bohém, alkotó helyének az alapgondolatát.

Hirdetés

Ștefan Dorel Găina, a kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem egykori professzora, az Insomnia egyik törzsvendége, aki a kezdetektől követte a kocsma és a hozzá társuló szellemiség alakulását, elmondta,

az alapítók számára mindig is fontos volt a fiatalok felkarolása, a fiatal művészek bemutatása, így a hely hamar értelmiségi gócponttá válhatott.

Felidézte, hogy a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején – akárcsak az Irish Pub – az Insomnia is olyan közösségi tér volt, ahova egyetemi tanárok és diákjaik egyaránt jártak, ahol találkoztak és leültek ugyanahhoz az asztalhoz, sőt, ahol a mai egyetemi tanárok egy része felnőtt, illetve ahol újságírók gyülekezhettek, művészek találkozhattak.

Kiemelte, hogy bár mindig bohém kocsma és kávézó volt, az Insomnia egyszerre komoly helynek is számított, amely elkötelezte magát a kultúra, a művészet, a szép, az alkotás iránt.

Azt is elmondta, hogy a 27 év az állandó változás jegyében telt, hiszen a hely arculata, belső díszítése évről-évre, minden nyáron megújult, megváltozott. Ugyanitt azt is kiemelte, hogy az a közel három évtized kihívásokat, nehéz helyzeteket és rosszabb időszakokat is tartogatott, de ezek ellenére az Insomnia túlélt. Hangsúlyozta, hogy a kocsmai zsivaj, duruzsolás megannyi nagyívű projekt, alkotás kezdetét jelentette, a kincses város fontos ötletei születtek meg a hely falai között.

Bianca Tămaș hangsúlyozta, hogy

az Insomnia történetében soha nem számított az, hogy valaki milyen nyelven beszél, magyar vagy román – akit érdekelt a művészet, aki szerette, szereti a szépet, annak számára akadt, akad hely.

Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója – aki szintén jól ismeri a kultúrkocsma múltját – elmesélte, hogy 1985-ben ő nyitotta meg Lőrincz Gyula első tárlatát Székelyudvarhelyen az ottani művelődési központ igazgatójaként. Kifejtette, azoknak az időknek, az akkori ízlésnek Lőrincz még túl merész és innovatív volt, de ő már akkor látott benne fantáziát. Szomorúan hozzátette, hogy sok év ismeretség és közös munka után a nekrológját is ő olvasta fel sírja mellett tavaly a temetésén. Szép Gyula azt is elmondta, hogy az Insomnián is mindig látszott a művész kezének lenyomata, visszaköszönt merész és egyedi stílusa. Hozzátette, hogy

Lőrincz Gyula a Kolozsvári Magyar Opera díszlettervezőjeként is mindig képes volt kilépni a konvenciók világából, eltávolodni a tradicionálistól, és valami sajátosat alkotni.

Kiemelte, hogy az általa alapított kocsma, illetve kávézó nem egyszerűen szórakozóhely, még csak nem is találkozási hely, hanem művésztelep is, és valószínűleg még sok olyan alkotóról fogunk hallani, akik valamilyen módon innen indultak.

Az igazgató elárulta, hogy szucsági otthonában ma is őrzi Lőrincz Gyula körülbelül 250 alkotását, festményeket, grafikákat, melyeknek jövőbeni sorsa még ismeretlen.

Ion Sbârciu, a kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem tanára hangsúlyozta, hogy sokat változtak az idők, a körülmények, de az Insomnia különböző generációknak tudott valamit adni.

Lőrincz Gyula (1967 – 2022, képzőművész, a Krónika napilap első művészeti vezetője) tavaly elhunyt alapító tiszteletére emléktáblát is avattak az Egyetem utca 2. szám alatt, melyet Mihai Nuțu vizuális művész álmodott meg. A keddi sajtótájékoztató egy ünnepi rendezvénysorozat kezdetét jelentette, melynek programpontjairól a kávéház Facebook-oldalán tájékozódhatnak a kultúrára szomjazó érdeklődők.

korábban írtuk

Insomnia Napok: terítéken a kolozsvári művészet múltja, jelene, felavatják Lőrincz Gyula képzőművész emléktábláját
Insomnia Napok: terítéken a kolozsvári művészet múltja, jelene, felavatják Lőrincz Gyula képzőművész emléktábláját

A kolozsvári kultúra különféle vetületeire összpontosít az Insomnia Napok, amelyet az Insomnia Kávéház fennállásának 27. évfordulója megünnepléseként szerveznek május 9. és 14. között.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 26., hétfő

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában

Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
2026. október 20., kedd

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron

Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron
2026. október 19., hétfő

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban

Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!

Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!
2026. október 17., szombat

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról

„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról
2026. október 16., péntek

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon

Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
Hirdetés
Hirdetés