
Fotó: Krónika
2007. december 11., 00:002007. december 11., 00:00
A csíkszentkirályi templom cintermében felásott 25 méteres szakaszon az ásatásokat felügyelő Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze sírköveket talált: két 19. századi faragott sírkövet, valamint egy 18. századit, melyről kiderült, hogy a falu egykori plébánosáé. „Valószínűleg sok sír van még, hiszen a templom építésétől, a 12. századtól a 19. századig a templomkertbe temetkeztek a falubeliek” – mondta Darvas.
A templomjavítást is felügyelő régészek a hajó nyugati felében nagyobb beszakadást észleltek a padlón. Darvas elmondta, sejtették, hogy ott kripta lehet vagy családi sírhely, és hamarosan fény derült rá, hogy családi sírra bukkantak, melybe a 14–15. századtól a 17. századig temetkezhettek. Három sírréteget találtak, és összesen 15 sír, sírrészlet került elő. „A legalsó maradt meg legépebben. Az elhunyt ruházatából arra lehet következtetni, hogy előkelő családból származott” – mondta el Darvas. A padolás alatt félbe tört edényt is találtak ételmaradékokkal, ami azt jelzi, hogy a pogány kori temetkezési szokások még éltek a faluban ebben az időszakban. A környékbeli településeken végzett ásatások alkalmával a pogány kori szokások továbbélésének más bizonyítékait is megtalálták. „17. századi sírokban is találtunk »útravalóul« sírba tett pénzt” – mondja Darvas. A román kori hajóban még régebbi sírt is feltártak, feltehetően a 11–12. században, a templom építésekor temettek oda valakit.
A sírokon kívül a legkorábbi templom alapfalát, szentélyfalát is felfedték a déli bejárat és hajó nyugati része irányába nyitott szelvényből. A szentélyfal formája alapján 12. századi lehet. A csíkszentkirályi nem az egyetlen Árpád-kori templom a környéken: a csíkszéki templomok általában a 12. században épültek, majd a 15. század folyamán átépítették őket, szentélyüket meghosszabbították keleti irányba. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Csíkszentkirály plébániaként szerepel, így nyilván temploma is volt. A feltárásnak köszönhetően most már ismert a román kori templom mérete is. A mai templom nyugati részét még mindig az első templom egy hatméteres szakasza képezi, amit a barokk periódusban magasítottak.
A templom falán a nedves vakolat alól freskók kerültek elő a templom Árpád-kori részében, melyeken Mária látható a kis Jézussal, Szent Anna, valamint egy angyal. A freskókat Kocsis Lóránt falkép-restaurátor tisztította meg, ő a 14. század végére, 15. század elejére datálta keletkezésüket. A freskók konzerválásához, restaurálásához tavasszal fog hozzá a szakember.
(fotó: Rusu Tibor)
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.