
Fotó: Krónika
2007. december 11., 00:002007. december 11., 00:00
A csíkszentkirályi templom cintermében felásott 25 méteres szakaszon az ásatásokat felügyelő Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze sírköveket talált: két 19. századi faragott sírkövet, valamint egy 18. századit, melyről kiderült, hogy a falu egykori plébánosáé. „Valószínűleg sok sír van még, hiszen a templom építésétől, a 12. századtól a 19. századig a templomkertbe temetkeztek a falubeliek” – mondta Darvas.
A templomjavítást is felügyelő régészek a hajó nyugati felében nagyobb beszakadást észleltek a padlón. Darvas elmondta, sejtették, hogy ott kripta lehet vagy családi sírhely, és hamarosan fény derült rá, hogy családi sírra bukkantak, melybe a 14–15. századtól a 17. századig temetkezhettek. Három sírréteget találtak, és összesen 15 sír, sírrészlet került elő. „A legalsó maradt meg legépebben. Az elhunyt ruházatából arra lehet következtetni, hogy előkelő családból származott” – mondta el Darvas. A padolás alatt félbe tört edényt is találtak ételmaradékokkal, ami azt jelzi, hogy a pogány kori temetkezési szokások még éltek a faluban ebben az időszakban. A környékbeli településeken végzett ásatások alkalmával a pogány kori szokások továbbélésének más bizonyítékait is megtalálták. „17. századi sírokban is találtunk »útravalóul« sírba tett pénzt” – mondja Darvas. A román kori hajóban még régebbi sírt is feltártak, feltehetően a 11–12. században, a templom építésekor temettek oda valakit.
A sírokon kívül a legkorábbi templom alapfalát, szentélyfalát is felfedték a déli bejárat és hajó nyugati része irányába nyitott szelvényből. A szentélyfal formája alapján 12. századi lehet. A csíkszentkirályi nem az egyetlen Árpád-kori templom a környéken: a csíkszéki templomok általában a 12. században épültek, majd a 15. század folyamán átépítették őket, szentélyüket meghosszabbították keleti irányba. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Csíkszentkirály plébániaként szerepel, így nyilván temploma is volt. A feltárásnak köszönhetően most már ismert a román kori templom mérete is. A mai templom nyugati részét még mindig az első templom egy hatméteres szakasza képezi, amit a barokk periódusban magasítottak.
A templom falán a nedves vakolat alól freskók kerültek elő a templom Árpád-kori részében, melyeken Mária látható a kis Jézussal, Szent Anna, valamint egy angyal. A freskókat Kocsis Lóránt falkép-restaurátor tisztította meg, ő a 14. század végére, 15. század elejére datálta keletkezésüket. A freskók konzerválásához, restaurálásához tavasszal fog hozzá a szakember.
(fotó: Rusu Tibor)
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.